Nők, ti hogyan őrzitek meg az önbecsüléseteket a "mai világban"?

De a toxik leepito kapcsolatokban sokan le is epulnek es pont azert nem szakitanak mert kezdik azt hinni masnak ugy se kellenének.

Lsd bántalmazo kapcsolatok fejezet.

Ha még az elején kiszáll vki akkor megmenekult.

Kérdező a tipikus egyik eset.

Na vajon kilép e?:D

Ezt a problémát sose értettem. Nem érzem magam rosszul az agyonretusált instamodellektől/influenszerektől, hiszen az nem a valóság, és amúgy is tisztában vagyok vele, hogy a környezetemben egyik fiú/férfi se kaphatna meg ilyen nőket, tehát nem érdekel, ha ilyeneket is látnak.

Persze nem azt mondom, hogy immunis vagyok mindenre, sokszor jöttek már elő önértékelési problémáim, de azok mindig a közvetlen környezetemre irányultak. Ha a szomszéd Mariska jobban néz ki nálam, az tud zavarni, de ha Kylie Jenner kitesz egy új képet instára, az egyáltalán nem befolyásol, hiszen nem ő fogja lecsapni a kezemről bármelyik fiút, aki valaha is tetszeni fog, sőt még hasonló kaliberű nője se lesz a szomszéd Pistinek, akit én kinéztem. 🤷‍♀️

Nagyon egyszerű. A valódi embereket nézem magam körül, azon belül is a saját korosztályomat, hasonló élethelyzetben lévőket. 33 éves, kétgyerekes anyuka vagyok. Nos, ha az átlag harmincas anyukát nézem, akkor, lehet nagyképűen hangzik, de jól nézek ki. Vékony vagyok, adok magamra, az arcom szerintem átlagos, nem vagyok igénytelen meg lelakott.

Továbbá ott a férjem, aki 11 év után se bírja ki, hogy ne érjen hozzám, ha elmegy mellettem a házban, minden nap elmondja, hogy tetszem neki, jó nőnek tart. Élénk és gyakori a szexuális életünk, semmi okom azt gondolni, hogy ne lennék számára jó nő. A többi pasi meg szimplán nem érdekel.

Instát egyikünk se használ, Facebookon se csajokat nézeget. Ja, pornót néha néz, de nem nagyon érdekel, én is szoktam időnként. Pont nem a csaj a lényeg benne, ahogy számomra se a pasi.

Nem érzem magam szépnek, nem is vagyok az.

Az önbecsülésemet kénytelen vagyok más dolgokra alapozni. Pl arra, hogy szorgalmas vagyok az egyetemen, jók a jegyeim, hogy vicces vagyok, hogy finoman tudok főzni, hogy egyre ügyesebben tudok varrni, stb...

Vannak mélypontok, amikor élni sem akarok úgy, hogy ronda vagyok, de ezek elmúlnak. Meg kellett tanulnom, hogy nem alapozhatom a boldogságomat arra, hogy majd lesz egy pasi, és gyönyörűnek tart, és szerelmesek leszünk, és minden szipiszuper lesz, és NA AKKOR boldog leszek.

Most kell boldognak lennem, így kell boldognak lennem. Meg kell találni azokat a dolgokat amik örömet okoznak, amik feltöltenek. És persze mélypontok mindig lesznek.

Apukám azt mondta, mikor egyszer nagyon el voltam keseredve a külsőm miatt, hogy a szépség múlékony. És igaza van.

Nekem a nagymamám története is nagy lecke volt. Láttam róla képeket, és ő maga is mondta, hogy fiatalon a legszebb lányok közé tartozott, mindig imádták a pasik. Még 78 évesen is szuperjól nézett ki a többi 78 éveshez képest. Mégse volt soha boldog. Hiába tetszett a pasiknak, nem töltötte fel, ő is ugyanúgy sóvárgott az elérhetetlen boldogságra, mint te meg én.

Remélem azért érthető nagyjából amit ide leírtam, és nem egy tömény katyvasz :)

23N

Én is fent vagyok instán, de engem nem zavar, hogy ki kire csorgatja a nyálát és nem érzem torznak magam tőle.

Nem szoktam sminkelni ezért lazán letagadhatok 10 évet a koromból és az alakom megőrzéséért mostmár nap mint nap teszek. Az önbecsülésem pedig nem kizárólag a külsőmtől függ, hiszen tudom magamról, hogy nem vagyok átlagos és több jó tulajdonságom is van ami miatt esetleg megkedvelhet valaki.

Bár kapcsolatom nem nagyon volt még, így sem érzem magam értéktelennek, valószínüleg egyáltalán nem zavarna ha valaki pornót nézne mellettem mert nem fogom magam ahhoz hasonlítgatni. Nem gondolom, hogy legjobb vagyok, de azt tudom, hogy egyedi. Ha valaki ezzel nem elégszik meg akkor elengedem.