Szoktatok veszekedni, mások ellőt, rejtve, gyerekek ellőt, egyáltalán kell e, illik e?

Én mindenképp megbeszélném ezt a párommal, hogy fáraszt ez a sok vedzekedés.

A régi sérelmekre azt is csinálhatjátok, ha előjön feljegyzitek mobilba, lapra és tartotok egy beszélegetős napot, amikor ezeket szabad felhánytorgatni.

Én pl olyan vagyok, ha sérelem ér akkor gyűjtöm magamban és robbanok egy idő után. Ezt találtam ki rá, hogy ha valamiért nem megy a helyszínen ennek lekommunikálása, akkor megjegyzem és hétvégén átbeszéljük, nyugodt körülmények között.

Nyilvánosan max vita van csak(ha elkerulhetetlen) es az is inkabb halk, targyilagos, diplomatikus es gyors es szépen válogatott szavakkal.

Otthon van kiabálás is meg sírás is meg 200 as vérnyomás.

" régi sérelmek, fájdalmak jönnek fel mindkettőnkben"

Ez olyankor történik, amikor az emberek nem ülnek le átbeszélni a problémáikat és nem megoldást keresnek, hanem csak vagdalkoznak. A problémákat és régi sérelmeket/fájdalmakat egészen addig egymás fejéhez fogjátok vagdosni, míg nem dolgozzátok fel azokat. Azt pedig csak úgy lehet, ha ember módjára leültök és higgadtan megbeszélitek.

Ha valamit nem lehet normál hangnemben megbeszélni, azt emelt hangon sem fogjátok tudni. Illetve azt gondolom, rettentő alacsony intelligenciára vall barátok/ismerősök vagy akár idegenek előtt családi problémákon veszekedni.