Szakítás legyen vége?

Ismerőseim közül sokan, de a rokonságomban is már szinte mindenki házas, és gyereke van. Én meg egy férfinál nem hogy eljegyzést, és esküvőt, de inkább az irányomba való teljes érdektelenséget érem el, ez estben, vagy én szakítok, vagy engem hagynak el. A barátommal is eleinte minden tökéletes volt, bókolt nekem, érdeklődött irántam. 1 éve vagyunk együtt, én 28 éves vagyok.

De az utóbbi 2 hónapban mintha nem minden stimmelne velünk. Megígéri hogy találkozunk, aztán már másnap lemondja a találkát, azért hogy a legjobb barátjával csináljanak közös programot. Egy héten egyszer találkozunk, gyakran nálunk is alszik, mert a szüleimmel élek, és ők megengedik. A szüleim szerint kihasznál azzal, hogy hagyom ott aludni.

Arra is volt már példa, hogy azzal viccelődött, hogy egy másik nőnek a képe ott volt a messengerén és át is küldte képernyőfotóként, azt mondta csak viccelt, és kíváncsi volt hogy reagálok. Az is előfordult már hogy átküldte nekem női ismerősök képeit azzal, hogy nézzem meg mennyire lóg a mellük, persze az enyém milyen szép.

Volt úgy hogy hívtam, és nem vette fel a telefont, de ha ő hív és nem 1 másodpercen belül veszem fel, akkor már kérdezget, hogy miért ilyen későn veszem fel a telefont. Azt mondta ha valami nem tetszik, akkor nem fog feleségül venni, tudja hogy ez egy nagy álmom lenne. Nekem eddig több volt a magány az életemben, irigykedve nézek mások tökéletes párkapcsolatát. Én meg nem érdeklek senkit sem.