Hogyan lépjek túl rajta, ha minden nap látjuk egymást?

Röviden az a helyzet, hogy 1,5 hónapja ismertük meg egymást és azóta nagyon sok időt töltöttünk együtt de nem volt köztünk semmi, menet közben kiderült, hogy neki pont akkor ért véget egy kapcsolata mikor megimsertük egymást és még nincs túl rajta. Ennek tekintetében gondoltam maradhatunk haverok, de mivel minden nap látjuk egymást, illetve keresi a társaságom, így nehéznek érzem, hogy ne agyaljak rajta.

30 éves vagyok, életemben ő a második férfi, aki tényleg érdekel és mindent megmozgat bennem. Nem vagyok szerelmes, de beleszerettem volna ha érzem, hogy ő is akar engem és lépett volna. Konkrétan a személyisége megtestesít mindent, amitől egy férfi számomra ideális, emellett nyilván látom a hibáit is. Olyan pasi, akivel komoly kapcsolatban gondolkoztam volna, és olyan, akinek akár gyereket is szültem volna. Nyilván szívás, ha ez nem kölcsönös, ez van.

A kérdés, hogy hogyan lépjek túl ezen a "nem kellek" és "nem vagyok elég jó" érzésen, ha minden nap látjuk egymást?

Gondoltam rá, hogy elkezdek ismerkedni, de egyelőre semmilyen szinten nincs kedvem más férfihoz. Jövő héttől elkezdek rendszeresen edzeni, ez kicsit majd kikapcsol. Mi lehet még, ami segít túllendülni rajta?