Férfiak! Melyik tulajdonság a legfontosabb számotokra?

44 éves vagyok. Túl két 3 éves kapcsolaton. Az első kihasznált, megalázott, manipulált, majd megcsalt és mikor anyagilag rosszabbul álltunk rögtön el is hagyott. A másik érzelmileg labilis volt (fél év után lett rajta észrevehető, de másfél év után lett durvább). Hol hisztis lett, hol kötekedő, hol bújós, hol beképzelt, hol lelki roncs, hol vigasztalni kellett, hol hozzá se lehetett szólni, aztán az volt a baj, hogy nem lehet megbeszélni velem semmit. Egyik pillanatban úgy beszélt, mintha valami elnökvezérigazgató lenne én meg a takarító, máskor azt adta elő én vagyok vele lekezelő. Otthagyta a munkahelyét és otthon vegetált. Eszébe nem jutott munkahelyet keresni, beérte az én fizetésemmel. Két és fél év után eszméletlenül elviselhetetlen lett. Vagy sírt vagy valami apróságért akarta kikaparni a szememet (szó szerint ... 2x is a szemere támadott). Követelőzött, és folyt ki a keze közül a pénz. Kidobtam. Már előttük is önálló voltam - köszönhetően a szüleim korai halálának (22 éves voltam, mikor autóbaleseteztek).

Magam tartom rednben a lakást és a kertet. Takarítok, mosok magamra, főzök, minden házimunkát elvégzek. Volt bejárónőm fél évig, de hiába fizettem meg ... meglopott. Pedig jó volt, mert volt, hogy nem csak takarított, de plussz pénzért engem is "rendbetett" :)))))

Szóval mivel házimunkáról gondoskodni magam is tudok, pénzem van elég (jó fizetésem van +szüleimtől örököltem nem keveset), a külső meg az én koromban annyira nem számít, amúgy is temérdek modell csajjal voltam a rosszlányokon, igazából Én személy szerint egy harmadik kategóriát keresek:

aki tisztelettudó, egyenragú partnerként kezel és szeret .... OK, ha jó nagy melle lenne az se lenne utolsó :)))))