Minden férfi köcsög a kutyákkal?

Nem minden férfi ilyen, de sokan....

Nem véletlen hogy nagy átlagban a kutyák jobban szeretik a nőket

[link]

Érti mindenki,hogy téged nem zavarnak a kutyád dolgai és mivel a tiéd neked természetes hogy a téged zavaró nem zavaró dolgokat megengeded neki.

De nem mindenkinek egyformák az elvárásai,és nem mindenki tolerál mindent.Neked cuki az,ha haza jössz és köszönt egy kis ugrálással.Téged nem zavar ha a kanapén van,engem pl zavarna pedig én nem is férfi vagyok.Nekem nem mehet bútorra és ez nem termet függő.Se kicsi,se nagy,se szőrhullós,se szőrhullató.

Látod? 2 nő sem értene egyet kutyatartás téren,tehát amiket leírtál nem a férfiakra igazak (vagy épp a nőkre) mindenkit zavarhatnak nemtől függetlenül.

Lehet,hogy maga a kutyád mérete sem zavaró olyan szempontból,hogy elférni el lehet tőle,de attól függetlenül még nem jelenti hogy mindenki körülötted szeretni is fogja a kis termetű kutyákat

Röviden tömören: a te kutyád dolgait mindig is csak te fogod tolerálni,mert a saját szád íze szerint nevelted.

Nekem is van kutyám,de az nem egyenlő azonnal,hogy kosz is van a házban,vagy betegek lennénk.

A kutyánk sem idegbeteg.Ugyan olyan hülye vagy te is mint a kérdező,láttál (illetve ez kitaláció egyértelműen,de legyen hogy így volt..) egy rossz példát és azonnal ugyan azt húzod rá mindenkire ismeretlenül.

Valóban vannak nagyon tróger kutyatartók,akiknek minden mindegy kb a szájukból is ehet az ápolatlan,beteg kutya.

De a többség oda figyel,hogy a lakása rendben legyen.Mert attól hogy állatot tartanál otthon még koszban nem akarsz és nem is fogsz élni,ha nem egy lusta disznó vagy.

Mert szerinte (ahogy én sem) nem szeretik ha egy kutya úgy ér hozzájuk, hogy éppen akarják éppen.

Nekem sem kellemes, mikor a lábam közé szagol, vagy csak velem törli az orrát, hiába van rá szólva.

Nekem olyan kutyáim vannak skiknek a szőre hipoallergén, ami tulajdonképp azt jelenti, hogy hajuk van, legalábbis mindenben hasonló a hajra. Nem hullik, csak nagyon kis mértékben, kozmetikázni kell őket, de mivel kutyakozmetikus vagyok így nem akadály.

A párom azóta nem vallja azt, hogy a kutya nem a házba való, amióta a saját németjuhásza megijedt valamitől és felakasztotta magát a kerítésre. zután az esemény után mindenki gondolkodjon mit érezne, erős és energiát, szeretetet feccőlni egy állatba (versenyekre jártak, ügyességire), és reggel felkelsz, vinnéd sétálni, ahogyan minden reggel és este teszed és a kutya fel van akadva a kerítésre.

Mindenkinek egyéni döntése az, hogy milyen kutyát tart (a menhelyek is bizonyos kutyafajtákat kizarólag benti tartási kötelezettséggel adnak, ami nem véletlen), és az is az, hogy hol és hogyan tartja amíg a kutyának nem okoz kárt vele. Az enyémek megfagynának kint, én vállaltam őket, csak azért mert rosszat csinál nem fogom kirakni, hogy beteg legyen. Az én felelősségem úgy alakítani az életem, ha már elvállaltam, hogy ne tudjanak olyan mértékű rosszat csinálni ami mondjuk a bútorokra káros, vagy bármi másra. Előzékenység, ennyi.

Lehet másképp gondolni, de nekem az állatok, legyen szó bármilyenről fontosak.

Szerintem ez nem nemfüggő. Én nagyon szeretem az állatokat, de ki nem állhatom, ha egy kutya felmegy az ágyra, kérincsél evés közben, felugrál az emberekre, hangoskodik stb. Azt se szeretem, ha szeretethiányos unatkozó emberek amolyan élő plüssjáték gyanánt "használják" a háziállataikat, puszilgatják, nyalogatják őket. Ez nagyon nem egészséges, és az állatnak sem tesz jót.

És nőnemű vagyok amúgy.