Voltatok olyan kapcsolatban ahol jóvalta többet kerestél vagy fordított esetben kevesebbet vittél haza a párodnál? Volt ebből gond? Feltudtátok húzni egymást?

Köszönöm az eddigi válaszokat. Pár hónapja nagyon megtetszett egy lány a társaságunkban, lánybarátom unokatesója. Kezdetben fogalmam sem volt, hogy mi a munkája, mennyit keres, engem ez nem érdekel, csak az a fontos, hogy ne rajtam akarjon élősködni. Megtudtam, hogy iszonyú jól keres, magánorvos, tehát egy hónapban 7 számjegyű összeget visz haza. Férfiként nem frusztrálna ez én nem értem azokat a férfiakat, akiket ez 21. században zavar. Esetleg, ha többet dolgozna, mint én szívesen elvállalnám a házimunkák többségét. Sajnos nem kellettem neki, bár nem tudom mennyire játszott neki ez közre, hogy én nem vagyok annyira sikeres és jól keresű. Nem rég összejött valakivel és büszkén közölte a lánybarátomnak azt, hogy örül annak, hogy hasonló anyagi helyzete van.

Melyik a fontosabb egy mély baráti szereteten alapuló kapcsolat ahol nem az anyagiak az elsők vagy olyan kapcsolat ahol az anyagiak az elsők és kevésbé a szeretetteljesség? Tudom fekete fehéren kérdezem, de az a helyzet, hogy azt beszéltük a barátaimmal, hogy mintha lenézne bennünket, mert nem vagyunk orvosok, jogászok, bírok és ez derogál neki. Egyszer elment velünk nyaralni, nem nyilt meg, állandóan a telefonját nyomkodta, látszott rajta, hogy nem adja meg a kellő tiszteletet. Tudniillik szülői elnyomásban nőtt fel és 32 évesen nem tudja kiűzni az anyját a fejéből állandóan neki akar megfelelni. Na most, ha én lennék a párja szinte biztos kérdezné tőle, hogy miért engem választott, hisz diplomám sincs, jobbat érdemelne nálam. Szerintem egy normális ember szembeszállna az anyjával, apjával kiállna önmagáért és, ha az a tét, hogy kitagad akkor kitagad nem fogunk többet szóbaállni egymással.

Úgy hiszem egy normális kapcsolatban alap a bizalom, alap a közösség az énből te-ből mi leszünk ez vonatkozik az anyagiakra is. Hogyha valaki kevesebbet keres később változhat és, ha nem az anyagiak az első, hanem a szeretet akkor bárki szárnyra kaphat. Nagyon szeretnék előrébb lépni az életben többet keresni, de még nem találtam meg azt mibe lehetnék jó, úgy hiszem egy jó kapcsolat előre vihet. Nem kell az, hogy többet keressen, mint én és sikeresebb legyen, hanem az, hogy szeressük támogassuk egymást.

#8 Amikor legelőször találkoztam vele fogalmam sem volt, hogy ilyen magas életszínvonalat alakított ki, hogyha csak egy árufeltöltő lenne akkor is ugyanúgy kellett volna, mint most. Az is igaz, hogy pluszpont számomra, hogyha jobb életszínvonalon él, mint én. Elmondom mi a helyzet.

Gyerekkoromban ADHD-s voltam ezt egy éve tudtam meg, mert anyám nem vizsgáltatott ki. Görcsösen ragaszkodott ahhoz, hogy úgymond "normális" legyek, ne legyen stiklim, ezzel azt érte el, hogy nem tudtam nagyon sikereket elérni, de folyton elvárta azt, hogy jó tanuló legyek rengeteget veszekedtünk amiatt, mert nehezen tanultam. Most is vannak ilyen problémáim, ha könyvet olvasok néha egy mondatot többször kell olvasnom, hogy megértsem. Aztán 20 éves koromra meghalt az anyám, adóssággal hagyott ott, elkellett onnan költöznöm és olyan helyen élek ahol nem szeretek élni és nem tudok kitörni.

Szeretném azt, hogy a másik megértő legyen velem és valahogy kitudjak törni abból ahol vagyok. Mondom lehet a másik árufeltöltő, takarító, mert hiszek abban, hogy a szerelem előrébb visz és feljebb mehetünk, de plusz pont, ha magasabb szinten van és megértő velem. Szerintem 30 felett is lehet változni, ez nem életkor függő. Az a nő akiről beszéltem nem annyira gazdag, úgy él, mint egy átlagos finn vagy svéd.

A másik, párkapcsolat nélkül úgy látok megoldást sikeresebb életre, hogyha elhúzok ebből az országból. Barátaimat szoktam néha nyaggatni ezzel, hogy menjünk mondjuk Ausztriába és ők is lehet elmennének innen, csak tőke nincs még nem nagyon van ehhez. Szeretnék pozitívabb, optimistább társadalomban lenni, mert elegem van ebből a magyar pesszimizmusból is.

Az lenne a legjobb ennek az országnak, hogyha nyugatról, északról jött emberek kormányoznának itt akik finn, svéd életszínvonal megteremtésére törekednének és eltörölnék ezt a szavazósdit, mert a magyar társadalom egyenlőre tök hülye ahhoz, hogy egy rendes demokrácia működjön. Orbán vs Gyurcsány lemez megy itt megint. Kell ez nekünk?

Hogy miket tudnék neki adni? Csak anyagilag lehet ezt? Szeretet, törődés, figyelem, odaadás már nem érték csak az anyagiak? Finnek és a svédek és a többi hasonló jóléti ország pont azért boldogabb, mert nemhogy jobban élnek, de nagyobb az egyenlőség, mint nálunk. Egykulcsos adórendszerrel csak az egyenlőtlenség nő. Az se normális aki támogatja ezt az adórendszert. Az egyik legkapitalistább párt a republikánusok Amerikában is sávos adózás pártiak. Undorító kelet európai találmány az egykulcsos adó. Ezért legyek büszke a magyarságomra? Már a Himnusztól is vérzik a fülem amikor hallom, annyira utálom azt az önsajnáltató borzalmat.