Azok a férfiak és nők, akiknek nincs párjuk, hogy birkóznak meg a magànnyal ?

Elfoglalom magam. Dolgozok, sportolok, barátokkal találkozok, fesztiválokra megyek egyedül.

Ha beüt egy üres óra akkor elmegyek sétálni, podcastot hallgatok, olvasok, letöltök egy filmklasszikust amit még nem láttam.

Persze közbe megy az online dating.

Hát így.

3

Ezek az emberek azért magányosak egyedül, mert nem tudnak vagy akarnak felépíteni egy minőségi életet. Egyetlen egy területtől teszik függővé a boldogságukat, így aztán ha az üres marad, netán rosszul működik, semmi esélyük a boldogságra.

Nyugodtan mehet a lepontozgatás, de szerintem nagyon fontos, hogy az ember boldogsága és önértékelése több lábon álljon. Karrier, barátok, család, hobbi, sport, hivatás, esetleg vallás, ha valakinek van igénye rá ÉS párkapcsolat. Senkinek sem adatik meg minden ezek közül, ezért jó, ha nem egyetlen egyre támaszkodik.

Az év 300 napján nem érzem magam annak eltöltöm az időmet.

Az ünnepek karácsony szilveszter leginkább, plusz 2 hónap nyár az kicsit kellemetlen, alig várom, hogy véget érjen. Hiába minden akkor is mindig a fejemben jár

Uj hobbikat pròbàlok ki.

Sokat dolgozom.

Egyedüllét =/= magány. Csak azért mert épp nincs párkapcsolatom, még nem feltétlenül leszek magányos, ahogy párkapcsolatban sem biztos, hogy nem leszek az.

Én szeretem az életemet és élvezem egyedül is. Nekem egy párkapcsolat az csak plusz, ami ehhez az örömhöz hozzáad, és nem egy szükséglet, ami egy meglévő űrt tapaszt be.

Street workout (skill oriented), gaming, horgászat (igaz, nem napi szintű). Mondjuk nem hagynám ki életem legfontosabb fűszerét, a zenét.

Mentalitás, amivel végzem őket: a lehető legtöbbet és legjobbat hozzam ki belőle.