Hogyan lehetne több önbizalmam magas duci/molett lányként?

Én azt mondanám, hogy feszülj rá kevésbé a külsődre. Nyilván érdemes tenni azért, hogy kihozzunk a maximumot magunkból, de az ilyesmi nem egy nap alatt történik. És míg azon feszengsz, hogy majd, majd, majd, nagyon sok jó dologról maradsz le. Az is lehet, hogy a legjobbról, ami veled történhet. Komolyan megéri ennyire ráfeszülni valamire, amin egyébként is dolgozol, viszont bizonyos szintnél jobban nem tudsz siettetni?

Mint mondtam, tenni kell azért, hogy a lehető legjobb formánkban legyünk, de több is rejlik az emberben ennél. És az életben is. Szóval ha valaki őszintén közeledik, legalább esélyt adj neki, hogy bebizonyítsa. Legrosszabb esetben ott vagy, ahol a part szakad.

Nem tudom, hogy ez mennyire segít, de én ilyen gondolatmeneteket szoktam futtatni a fejemben, amikor túlzottan kívülre fókuszálok. Tulajdonképpen belülre teszem a fókuszt: hogyan, kivel, hol érzem jól magam, mit ad hozzá az életemhez, személyiségemhez, hozzám.

Először is gratulálok!:)

Másodszor meg: tapasztalatból mondom, hogy amíg Te nem látod magad szépnek és nem rakod rendbe, addig senki nem fogja.

Rajtam is volt gyerekkoromtól kezdve pici felesleg. Nem vész, de azért piszkáltak. Aztán sokat sportoltam stb izmosodtam, de nem változott. Fogytam is, szedtem vissza. Most is van pici felesleg, dolgozom rajta, kg már annyira nem számít, mert terembe edzek es sokat izmosodtam, erősödtem így sztem kb ugyannyi vagyok, mint mondjuk 3 éve, csak sokkal izmosabb.

Azt gondoltam sokáig, hogy majd ha lesz valaki aki szépnek lát és nekem is tetszik, majd rendbejön.

Aztán nem olyan rég úgy alakult, hogy volt egy kalandom egy sráccal aki nekem már az első pillanattól kezdve nagyon bejött. Magas, izmos, jóképű, laza, magabiztos, különleges stb. Gondoltam na vele tuti nem jönne össze semmi. Míg nem egyszer csókolóztunk (nyilván nem ennyire egyszerű, de ez a lényeg) és ő kezdeményezett, azt mondta nekem, hogy gyönyörű vagyok és egyértelműen marhára beindult rám. Aztán már később, máskor szexeltünk is, ott is egyértelmű volt (és hetekkel utána is), hogy marhára vonzódik hozzám, kíván és akkor is elmondta, hogy szerinte nagyon jól nézek ki. Na hát egyébként akkor pont nem (nők:D) hajam is kicsit zsíros, egy sima póló+farmerben voltam, nem is volt rajtam szinte smink (mondjuk amúgy se tolom durván) és az is már kicsit jött le.

És akkor döbbentem rá, hogy hiába mondja azt nekem álmaim férfi istene, hogy szép vagyok, jól nézek ki és látom mit váltok ki belőle, ha én nem érzem azt. Pedig nem vagyok csúnya, sőt szerintem mivel nagyon babaarcom van, egy kis öregedés (23 vagyok) jól is áll.

De nekem kell annak látni magam. Nem vészes az önképem, de vannak rosszabb napok. Ő hiába mondja, ha én nem azt latom, ez nem fog megváltozni.

Szóval (bocs, hogy hosszú csak így szemléletesebb) szerintem magunknak kell önmagunkkal rendben lenni ahhoz, hogy egészséges emberi kapcsolatokat tudjunk kialakítani.

Ki a p*csát erdekel, ha a pasinak bejössz? Miért kell ilyen baromságokon gondolkodnod!?

Én világeletemben teltebb voltam, de sose az alapján határoztam meg magamat! Ez egy tulajdonságom, amit valaki vagy elfogad, vagy nem! Ha nekem tetszik valaki (ritka) az jó, ha én is tetszek neki, miért erdejeljen, hogy én mit gondolok magamrol??? Obszcenabban: Neki kell dugnia engem, es nem nekem kell magamat

#7

En ugyanezt szoktam tanacsolni a csóró ferfiaknak! Elöbb tedd rendbe az egzisztenciádat! Utana csajozz!