Békülnék, de! Vkinek hasonló tapasztalata?

A volt barátommal 3 évig voltunk együtt,a szakítás elég durvára sikeredett. Már több mint egy éve h nem vagyunk együtt neki van uj barátnője,akivel csak ugy van. Ezt ő maga mondta. Mostanában többször összefutottunk,véletlenül mindig arra van dolga amerre nekem, Vagy csak ugy át jön hozzám. Vicces,hogy úgy jön mintha még mindig járnánk.

Úgy érzem ő kibékülne velem,és azért keres mindig mert tudni akarja h én mit gondolok,puhatalozik. Ő olyan típus,h jobb a biztos,mint a bizonytalan.

Viszont a szakításunk után amiket így innen -onnan halottam róla,az nekem tetszik. Komolyan jobban fájnak ezek a dolgai mint ha azt tudtam volna meg h amig jártunk megcsalt vagy nem tudom.

Úgy érzem félre ismertem őt,és félnék vele kibékülnék.

Kicsit össze vagyok zavarodva. Felkavar amikor találkozunk,és hiába mondom h ne jöjjön át mindig talál vmi ürügyet h másnap megint jöjjön. Vagy amikor vhol összefutunk hiába köszönök el tőle,ő ott marad velem,elkísér.

Nem tudom mit kéne tennem. Az eszem szerint elő kéne vennema durva éenmet és elküldeni melegebb éghajlatra,de a szívem mást mond. Örülök mikor jön hozzám,jól esik h még mindig gondol rám,és sokszor fáj az h olyan közel van hozzám és mégsem érhetek hozzá,nem puszilhatom meg,nem ölelhetem át