Átalakult az iránta érzett mély barátság szerelemmé?

Át.

Saját élményemet írom le.

18 évesen átvert nagyon egy csávó onnantól kezdve nem bíztam meg senkiben.(pláne nem srácban). Akkor bekerültem egy olyan csoportba ahogy 10en voltunk 2lány és 8 fiú.

Muszáj volt feltalálnom magam és az egyik sráccal nagyon jóba lettem.(alacsonyabb volt tőlem, kopasz és 25 éves).

De mégis kialakult egy nagyon jó baráti viszony. A hosszú utak megtették a hatását és a srácnak olyan dolgokat mondtam el, amiket a legjobb barátnőmnek sem. Mindent meglehetett vele beszélni.

Egyszer csak azt vettem észre, hogy jó lenne ha már nemcsak beszélgetnénk, ha megérintene, átölelne, megcsókolna stb...

Hezitáltam én is, hogy mi legyen. Tudtam, hogy már rám sem egy barátként tekint hanem nőként. 4-5hónap "kínlódás" után összejöttünk. Megtört a jég, összeszedte a bátorságát és megcsókolt:)

Azóta több mint 2 év telt el.

Sajnos szakítottunk már azóta. (szülők hatása, kevés találkozás, stb.) de azóta is jóban vagyunk és mindent megbeszélünk egymással. csak nincs az ami akkor volt, még együtt jártunk.

bocsi, hogy hosszú volt a történet. de remélem nem untatlak.

Csak saját tapasztalatot tudok küldeni... Volt, hogy úgy gondoltuk, szerelem, az ami van, de kiderült, nem az volt... Csak épp mindketten egyedül voltunk... Gondoltuk, miért is ne... Nem lett belőle kapcsolat...

Viszont tudok pozitív példát is... A barátság után összejöttek, és 7 (!) évig voltak együtt...