Ez csak fellángolás, vagy valami más?

Voltam már többször szerelmes,ha nem is jött össze.

Most az vagyok megint,de ilyet még nem éreztem.

Ez nem olyan érzés mint a többi,viszont nem tudom hova rakni.

Az első perctől kezdve (akkor még csak lappangott) ugyanazt érzem.

Pedig alig beszéltünk,és nem is az az ideál jóképű.(mielőtt az lenne

az egyszerű következtetés hogy csak azért,mert jóképű..)

Ha hosszabb ideig nem látom,aztán megint újra,egyszerre menekülnék előle,mégis jó hogy a közelemben van.

Ült mellettem más fiú is,volt közelemben,beszélgettünk,és nincs ez a nem is tudom minek nevezzem,olyan esze vesztett leszek.

Csak vele,és nem tudom hova rakni.

Nem akarok tőle semmit,mert foglalt,és nagyon szépen megvannak,és tudom hogy amit én érzek,az elmúlik,semmi szándékom belerondítani.

Csak az lenne a kérdésem másnak is volt ilyen,hogy minden mélyebb ismeretség nélkül,az első perctől fogva ezt érezte? Elmúlik ugye?