Mit gondolsz a pedofíliáról? Voltál már áldozata?

Konkrét áldozat nem voltam, de majdnem az lettem. Megértem a felháborodást, de elmesélnék egy történetet, ha nem baj, ami rávilágít, hogy néha a cselekedet nem azonos a személyiséggel. Személyes élmény… megpróbálom rövidre fogni a történetet…

Pár éve történt (pontos időpontot és dátumot nem szeretnék mondani, de tudnék), konkrét testi kapcsolat nem lett belőle, de lehetett volna, mert egy nálam közel 24 évvel idősebb, izmos, magas férfi volt az illető, ráadásul teljesen részeg. Kínáltak alkohollal még mielőtt komolyabbra fordult volna a dolog, de nem kértem, talán ennek köszönhetem fizikai épségemet. Elég higgadtan tudtak kezelni a helyzetet, és szerencsémre nem menekültem, mert abból még nagyobb bajok származhattak volna.

Azonban, amikor nekivágott a falnak, rendesen sajogni kezdett a derekam, tett egy apró kijelentést, hogy „Jobb lenne kislány, ha ezt odabent a szobámban folytatnánk” ekkor elfogott az ideg, na meg előtte halásztam ki a kezét a bugyimból. Ennyit tudtam csak válaszolni neki:

- Nem szeretném! Nem vagyok rá felkészülve, nem itt, nem most és nem ilyen körülmények között szeretném elveszíteni a szüzességem.

Magam sem értem, hogy miért voltam akkor ennyire őszinte.

Több mint fél óra remegés és könnyekkel küzdős beszélgetés után lehiggadt, és békén hagyott. Másnap viszont újra találkoznom kellett vele, ugyanis egy táborban történt, és bár másnap délelőtt szinte végig remegtem és próbáltam elkerülni, mégis összefutottunk, és így szólt:

- Most mondták, hogy én… én tegnap… - elcsuklott a hangja. Könnyeivel küzdött, majd folytatta: - Köszönöm, hogy nem… nem történt meg…

Iszonyatos bűntudata volt, én pedig remegtem, majd folytatta.

- Bocsáss meg! Én nem… nem szerettelek volna bántani… - hangjában mérhetetlen bűntudat és aggodalom érződött.

Megsajnáltam, ahogy ott állt előttem egy nálam több, mint 20 évvel idősebb férfi megtörten és tele bűntudattal. Sírt, mint egy gyermek, bár próbálta leplezni, de előlem ekkor már nem tudta elrejteni könnyeit, túlságosan ismertem már.

- Nem haragszom! Kezdjünk mindent tiszta lappal! „…” vagyok! – kicsit könnyes szemekkel nyújtottam neki kezet.

- Jajj! – csak ennyi szakadt fel belőle.

Ekkor már szent volt a béke. Aznap este ismét egy asztalnál ültünk. megint iszogattak, ekkor már módjával.

A büfés kihozott egy üveg piát, lerakta az asztalra.

- Egészségetekre! – mondta egyikőjük, és magukhoz vették a poharat.

Barátai rá néztek, aki csak ennyit felelt:

- Köszönöm nem! Én ma nem iszom!

Aznap este úgy ültünk ott a kerti asztalnál, mintha évek óta ismernénk egymást, nevettünk, és beszélgettünk az élet dolgairól. Barátságunk így kezdődött…

17/L

Július 28. 21:16-os vagyok…

Utolsó válaszolónak:

Tudod… én átéltem… akárki akármit mond, már nem zavar. Lehet, hogy jól tettem, lehet, hogy nem. 15 hónapja történt, de megbékéltem, már nem fáj, nem haragszom és nincs semmi miatt lelkiismeret furdalásom. Ha visszapörgethetném az időt és újra átélhetném, ma sem csinálnám másként. Ennek így kellett történnie, és már annyira mindegy, hogy mi mögé bújt, hogy igaz volt e vagy sem, hogy emlékszik e bármire is, vagy tényleg öntudatlan volt. Én megbocsátottam neki... S ha ezt hazugsággal érte el, csupán ő érezheti rosszul magát emiatt. Már annyira mindegy, hogy szándékos volt, vagy csupán „véletlen”…

És tudod… én ezt a férfit mai napig ismerem… sosem féltem tőle, így ma sem teszem…

Láttam mennyire megviselte a tudat, hogy mi történt, és mi történhetett volna, akár szándékos volt, akár nem, ő másnap úgy zokogott, mint egy kisgyermek. És tudom, hogy soha… és tényleg soha többé nem tudna bántani egy nőt sem.

17/L

Utolsó válaszoló! hány éves vagy? :)

Hát én is majdnem áldozata voltam... de hála a jó égnek nem. Uszodába voltunk a mamámmal és az unokahugommal... siettem az unokahudomhoz és hát... elhaladt mellettem egy férfi és megfogta a derekam. majd azt mondta:

-Óóó a csudába!- :S -

Hát megijedtem. a következő esetem(ez már nem durva):

Szintén fürdőbe, a barátnőmmel és a szüleimmel. odajött hozzám egy 17 éves fiú és megkérdezte:

-Eljönnél velem a medence körül sétálni?

-Nem!

-Erre anyukám: még csak 12 éves nem engedem!

e közben a barátnőm az ölébe ültetett és szorosan lefogott. Mi lett volna ha "ellop" vagy belefújt a vízbe? :S 12 éves vagyok.

Én már voltam áldozata, nem is olyan rég.

Egy Budapesti szórakozóhelyen ismerkedtem meg egy 36 éves emberrel. Odajött hozzám, és elkezdtünk beszélgetni. Aztán témába jöttek a számító gépes játékok, és mondta hogy neki megvan a Counter Strike 1.6-os verzió. És, persze ki lehet nálam naívabb? :S Olyan 8 óra lehetett, és felmentem hozzá azzal a tudattal hogy kölcsön adja. Amikor bementem a lakásba, bezárta az ajtót. És utána megkérdezte tőlem, hogy nincs-e kedvem pornót nézni vele?

Na, akkor esett le hogy mégis miért kellett oda felmennem. Ránéztem az órámra és mondtam hogy késő van, ideje lenne haza indulnom. Ő meg két kézzel megfogta vállamat, és mondta hogy maradjak még egy kicsit. Próbáltam menekülni, de nem tudtam. Adott két pofont, és letepert a földre. Ott lehúzta a nadrágomat, és megtörtént. Azóta van bennem ez az egész, és minden percbe csak erre tudok gondolni :S Borzasztó érzés! :S