Akik már keresztülmentek hasonló dolgokon, tudnának nekem tanácsokat adni? Kíváncsi vagyok csak vagy ez már tényleg egyértelmű leszbikusság? Tudom fiatal vagyok még de jól jönnének a válaszok. Vagy bárki aki leírná a véleményét megköszönném. (: 15/l

kezdem az elejétől:)

mikor még csak barbie babákkal játszottam akkor is mindig lánnyal akartam lenni és az sem volt ritka nálam hogy két lány barbie babát hoztam össze..és csináltam különféle történeteket velük.bár ez így visszagondolva kicsit bizarrnak tűnik:)

aztán múltak a hónapok, az évek és a barbie baba már nem is került elő..egyre inkább már az utcán néztem meg a szép lányokat.és a falamra is mindig az éppen bálványozott kedvenc énekesnőm poszterét raktam ki, és akár órákig is el tudtam nézni hogy milyen gyönyörű.

majd mikor ilyen 12 éves korom körül kaptunk egy új matektanárt.hát mondanom sem kell.gyönyörű volt és teljesen beleestem.bár tudtam hogy nem ez a normális, nekem kicsit sem volt fura.sőőt..sosem tudtam vele normálisan beszélni mert mindig ideges voltam a közelében.majd leváltották, de hát valahogy túléltem.:)

majd jött egy új osztálytársam.érte is egy évig oda voltam.gyönyörűnek láttam és hát jött a nyár és iszonyúan hiányzott.:( nem mondom hogy szerelem volt, de nagyon nagyon nagy rajongás. majd következő évben nagyon jó barátok lettünk(hozzátenném még mindig a legjobb barátaim közé tartozik:)) és ez a rajongás átment nagyon szoros baráti kötődésbe.

ekkor már majdnem 13éves voltam.majd mikor betöltöttem a 13at, összeismerkedtem egy nálam félévvel idősebb lánnyal.egy folyosón voltunk és teljesen megbabonázott:) akkor életemben először tényleg szerelmes voltam.mindig a társaságát kerestem, mindig hagytam neki a kedvenc csokijából (volt hogy csak azért vettem meg azt a csokit hogy őt megkínálhassam) tovább maradtam a suliban csak hogy vele beszélhessek, mindig a képeit néztem, visszaolvastam minden nap minden smsét és mindig, tényleg csak mindig rá gondoltam.minden egyes vele töltött pillanatot élveztem:) először nem is akartam elhinni hogy egy lányra így gondolok, de aztán egyre inkább tudatosult benne hogy ez már nem csak sima rajongás.de azzal nyugtattam magamat hogy nem a nembe, hanem magába az emberbe szerettem bele, vagyis nem vagyok leszbikus. ez, hogy így gondoltam rá egészen tavaly év végéig tartott mikor ő gimnáziumba ment és annyira megváltozott hogy már egyre jobban múlt el ez az egész dolog iránta.először iszonyatosan hiányzott de hát..túléltem ezt is:) bár még mindig úgy gondolom hogy gyönyörű lány és bármit megadnék azért hogy megint a régi legyen de hát nem lehet sajnos.

ekkor már majdnem 15 voltam.

és most az utóbbi egy évben tényleg kezdtem komolyabban arra gondolni hogy, mi van ha tényleg mégis leszbikus vagyok? hisz a fiúk nem érdekelnek, hidegen hagynak.ki is próbáltam már fiúkkal de hát nem mozgattak meg bennem semmit sem.persze szex az nem volt.addig még van időm.de a lányok...fantáziálgatok velük, mindig megnézem őket, és mindig azon kapom magam hogy ha meglátok egy szép lányt, akarva vagy akaratlanul is de próbálok a közelében lenni és elképzelek vele dolgokat.ez olyan leírhatatlan. és az a legfurább az egészben hogy ez nekem teljesen természetes.nincs bennem olyan hogy ha leszbikus is lennék nem merném bevallani magamnak vagy félnék ettől. és ha buliba is megyek (még nem sűrűn mert hát még csak most kezdődik inkább ez a korszakom) akkor egy-két ital után szinte már az a célom hogy lánnyal történjen valami.keresem a közelségüket.

és ha filmben van egy csók két lány/nő között, akkor hát..leírhatatlan érzés.persze a pornótól undorodom. de ha a film az érzelmeket a nézőnek olyan jól áttudja adni hogy már teljesen beleéli magát a történetbe az ember és akkor jön a várva vár nagy csók, akkor az nagyszerű érzés és van az az érzés ilyenkor a mellkasodban.akkor is az az érzésem van mikor elképzelek egy lánnyal csókot..

szóval most nem tudom mi van velem.mindenki azt mondja hogy ebben a korban természetes a kíváncsiság de..szerintem ez az én esetemben már több mint puszta kíváncsiság. szóval szerintetek a leírtak alapján ez mi?kíváncsiság vagy ez már tényleg valami? már interneten és annyi mindent olvastam a leszbikusságról..történeteket, véleményeket, blogokat..voltak olyanok amelyekben teljesen szinte magamra is ismertem...

jól jönne azoknak a véleménye akik voltak hasonló helyzetben ilyen korban:)

és bocsánat ha kicsit hosszúra sikeredett de belegondolva ez itt leírva több mint 5 év tapasztalata:)

köszönöm azoknak akik ezt elolvassák és válaszolnak is rá esetleg:)