Mit tegyek, ha tudom, hogy tetszek a fiúnak (többen mondták, hogy állandóan néz), már randiztunk is, de én sajnos nagyon félénk vagyok, egyszerűen nem tudom magamat adni, ha együtt vagyunk? Ráadásul ő sem az a nyomulós, sőt ő is elég visszafogott.

És így sosem történik semmi, ha találkozunk. Már négyszer randiztunk (sétáltunk). Akkor nem lehet semmi köztünk? Pedig én szeretem, és én is tetszem neki. De nem szeretném, ha nekem kéne megtenni az első lépést. Mit tegyek? Várjak vagy hagyjam?

(Ő 18, én 15)