Miért van az, ha egy nő csalja meg a pasiját akkor csak egy kis botlás, ha a férfi csalja meg a nőt akkor meg egy utolsó szemét?

Nemtől függetlenül az egyik, ha nem a legvisszataszítóbb dolog, amit el lehet követni.

Az itteni kérdésekből pedig felesleges hosszútávú következtetéseket levonni. Az viszont igaz, hogy rengeteg tetves ribanc ír ide, aki félrekefélt. Persze mindenkinek az a kifogása, hogy elhanyagolták érzelmileg, nem foglalkoztak vele, csak egyszeri alkalom volt, megbánta, sőt lényegében a pasi volt a hibás stb.

És persze egyből jönnek a helyeslő és egyetértő válaszok. És ki vannak akadva, hogy miért pofozzák fel a hűtlen ribancot.

Tessék, itt a másik véglet. Van, aki szerint a férfiaknak kell jobban elnézni a megcsalást:

"A férfi sebezhető, védtelen állat. Az ösztönei vezérlik. Ha lyukat lát, be akarja tömni. Így vannak összerakva. Nem azt mondom, hogy engedjük meg neki, hogy fűvel fával kufircoljon, ha barátnője van, de elnézőbbnek kell lennünk, mint a nőkkel. Alattomos egy nem a női."

(komment a Demotiválóról)

Igazából egyik sem igaz. Mindkét fél részéről ugyanolyan aljas dolog a megcsalás.

23/l

Ugyanolyan aljas dolognak tartom mindkét nemtől. Az pedig a legrosszabb kifogás, hogy a férfi ösztönből teszi. Ilyen alapon a férfiak állat szintjén maradtak. Ugyanazért csalják meg ők is a másikat mint a nők: mert gyáva férgek, akik nem merik a másik szemébe mondani, hogy valami nem stimmel a kapcsolatban.

25 N