Éreztetek már úgy, hogy soha többet nem szeretnétek szeretni senkit?

Én nem is fogok. Eldöntöttem és kész. De már nem is tudom hogy képes lennék-e. Sztem nem, hmm ennyi. Egy gonddal kevesebb.

:)

hajjaj...ha kellő mértékben átbAsszák az embert utána már nincs bizalom...utána már nem úgy nézed a nőket, hogy fú ebbe szerelmes tudnék lenni...hanem hmmm...d.gni jó...

a jófiúk ideje lejárt!!!! Azok csak megszívják...

előző kommentelőhöz...biztonság??? azt megadhatja bármelyik nő gyakorlatilag...akkor te magába a kapcsolatba vagy szerelmes nem a nődbe...mióta tart?

Most is így érzem. Szerelmesnek lenni nagyon jó érzés, de kétlem, hogy megéri. A d*gás hasznos és őszinte, a kapcsolatok zöme meg előbb-utóbb véget ér a hazugság miatt, a szerelem elmúlása miatt vagy akármi miatt. A d*gással kapcsolatban nincsenek nagy elvárásaid, nem is csalódhatsz akkorát, mint egy szerelemben.

Most egy ideig biztosan így akarok élni, belefáradtam a kapcsolatokba.

Én is megjártam a poklot, mikor életem eddigi legnagyobb szerelme otthagyott, de nekem pont az adott vigaszt, erőt a legrosszabb hónapokban, hogy jönni fog valaki, akivel kölcsönösen, őrülten fogjuk egymást szeretni és egy igazi szép, mély tartalmas kapcsolatot fogunk kialakítani. Lehet, hogy idealista vagyok, de szerintem az a totál agyhalál, ha valaki úgy épít ki védelmi mechanizmust, hogy eltaszítja magától az érzelmeket. Szakítás után normális esetben eljut az ember odáig, hogy a mély bánat után felismeri, hogy igenis tanult az esetből, megerősödik és gyógyult szívvel várja az új szerelmet. De ha bezárkózik, az nagyon nem egészséges.

26 N