Mit várhatok tőle, egyáltalán lenne-e bármire esélyem nála? A későbbiekben változhat valami?

Sziasztok, örülnék, ha valaki tudna valami értelmeset mondani a következő problémára (ha lányok válaszolnak, akkor jó lenne, ha elmondanák, hogy szerintük az illető viselkedése mit jelenthet).

Az a helyzet, hogy van egy lány, 2-3 éve viszonylag rendszeresen beszélgetünk msn-en, segítettem neki ebben-abban, ha tudtam, elég sok mindent megbeszéltünk egymással (lelki dolgokat is), egyszóval valamiféle barátság alakult ki köztünk. Nem is gondoltam többre, valószínűnek tartottam, hogy nem fogunk személyesen találkozni (elég messze lakunk egymástól), de ősszel elkerült egyetemre, és nemrég arrafelé jártam, így megbeszéltük, hogy találkozunk. El is jött, meghívtam egy kávéra, kb. két órát töltöttünk együtt, sokat beszélgettünk, hülyéskedtünk, bár ő szerintem zavarban volt. Úgy vettem észre, behúzódott a saját terébe, játszadozott a kávéscsészével, de tartotta velem a szemkontaktust, sokat mosolygott, jól elvoltunk. Már korábban is kezdtem rá úgy gondolni, hogy elfogadnám őt társamnak, értelmes, kedves, normális lány, ragaszkodik az elveihez, csinos is, arcra is szép, bár nem az a feltűnő szépség. Úgy éreztem, ő lelki társam is lehetne, mert valószínűleg megértenénk egymást. Igaz, kicsit önbizalomhiányos tud lenni, de egye fene. Ő 19 éves, de még nem volt barátja, egy ideig a szülei is kvázi "tiltották", mert attól féltek, hogy akkor nem fog jól tanulni. Én pár évvel idősebb vagyok tőle, bár ez talán nem akadály. Viszont valószínűleg azért is zavarban volt, mert nem nagyon lehetett még fiúval így kettesben, mint velem (legalábbis így gondolom róla).

Aztán mintha az utóbbi időben kicsit eltávolodtunk volna egymástól, egyszer hívni akartam, hogy hogyan sikerült egy zh-ja, de nem vette fel, vissza sem hívott, névnapomra sem köszöntött, pedig szokott. Gondolom, sok a dolga, meg lefoglalják a barátnői, miegymás, de mielőtt találkoztunk volna, ő kérdezett rá, hogy akkor megyek-e. Mondjuk amikor elköszöntünk, meghívtam őt hozzánk, mondta, hogy legfeljebb nyáron. Valószínűleg tudja, hogy nem élnék vissza a helyzettel, intelligensnek tart engem, ezt többször is mondta nekem a pár év során. Én szívesen udvarolnék neki, valahogy mindig is olyan lányra vágytam, mint amilyen ő, de nem akartam és nem akarok nyomulni rá, eléggé gátlásos lehet, és nem szeretnék ráijeszteni. Nem tudom, van-e nála esélyem. Lehet, hogy túl sok voltam neki, és most "hanyagol"? Vagy kiábrándító lehettem a számára?

Bocs, ha nagyon sokat írtam, de így talán érhetőbbek lesznek a dolgok. Köszönöm, ha valaki tud valami értelmeset írni.