Vérszemet kapott a lány, le lehet-e állítani őt?

Bonyolult a dolog, nem térek egyből a tárgyra, háttérinformációkkal kezdeném.

Én egy 15 éves, furfangos, elég jó befolyásoló és manipuláló, illetve gondmegoldó képességekkel rendelkezem. Persze nem vagyok tökéletes, ezért fordulok hozzátok.

Van egy okos, káprázatosan szép lány. Legyen a neve :XY. Régóta barátok vagyunk, izé, voltunk. Nálam ugyanis átment ez szerelembe, nem is húztam az időt elmondtam neki. Ő visszautasított, ő csak barátként tud tekinteni rám. Nem is változott semmi, maradtunk barátok, mint ezelőtt. Persze kicsivel hidegebb és távolságtartóbb lett velem, de ez érthető.

Egy hete viszont akaratom ellenére megbántottam:

Az angol dolgozatomba csúszott egy helyesírási hiba, amire a tanárnő azonnal felháborodást színlelt és ironikusan felfújta a dolgot, azt mondta, hogy még gondolkozik, hogy hány jegyet húz le emiatt (persze egyet sem, jól láthatóan ironizált). Én persze azonnal válaszoltam, és itt az azonnal szó meggondolatlanságot és felelőtlenséget is jelöl. Nagy ironikusan mondtam: Jaj, látta volna a tanárnő az XY dolgozatát, mielőtt átjavítottam volna (nem volt sok hiba benne, csak felfújtam kicsit én is). A tanárnőnek egyből lejött, el is nevette magát, viszont XY megsértődött, akkor vettem észre, hogy mit tettem. Bocsánatot kértem azonnal, amit nem fogadott el.

Azóta meg folyton piszkál, akadályoz, próbál keresztbe tenni nekem és szívatni engem. Mivel okos és szép nő eddig általában mindent elért amit nagyon akart, most viszont nem jön össze neki, főleg a második mondatban említett tulajdonságaim miatt. Folyton felsül, és sokkal inkább magát járatja le a tanárok és osztálytársak előtt, mint engem. Tipikusan belesétál a gödörbe amit nekem ásott, mivel én nem hagyom magam, és eddig semmit sem sikerült ártania nekem. Egyik ilyen próbálkozása után meg is jegyeztem: Jaj, XY. még sok puliszkát kell egyél, hogy nekem keresztbe tehess. Nem ellenségesen és lenézően, sokkal inkább barátságos, humorosan szurkolódó hangnemben. Nem használt, még inkább vérszemet kapott.

Félek egyrészt, hogy túl mély gödröt ás, amibe egyikünk belezuhan és csak nehezen mászik majd ki, illetve féltem a régi jó barátságunkat is, kéne valamit tegyek. Viszont nem fogok újból bocsánatot kérni/magyarázkodni/hagyni magam beetetni, hogy kiélje bűnös hajlamát. Ezek egyrészt úgy látszanának neki, hogy "Feladta, nyertem, sikerült, megtanulta a senki, hogy valakikkel nem foglalkozik" másrészt meg rontaná az igen nehezen felépített önbecsülésem és -bizalmam.

Amúgy meg élvezem is az ilyen helyzeteket, ahol gondolkodnom és cselekednem kell, halok meg az unalomban, ha a matekórákat nem számítva nem kerülök döntés- és cselekvéshelyzetbe.

Várom válaszaitok. Megunja, abbahagyja idővel? És ha igen, vajon lehetünk barátok azután, vagy cselekednem kell, most? Vagy hagyjam őt, hogy pár apróbb, rám nem nagyon veszélyes trükkben kiélje a dühét, legalább gondolja azt, hogy megkaptam, még ha nem is?