Lányok! Ha kedves veletek egy fiú, miért hiszitek rögtön azt, hogy akar is valamit tőletek?

Jó persze,biztos nem mindenki gondolja így,de már megjártam ezzel kétszer is.

Előszöris,egy évfolyamtársammal(lánnyal) egy táborban voltunk nyáron.Összebarátkoztunk,ezért a nyár hátralévő részében és a köv. tanévben is sokszor kerestem,ráírtam,elhívtam moziba is,mentem vele bulizni.Ő egyre furcsább lett,majd évvégére teljesen eltűnt és a barátnőjével küldött egy üzenetet,miszerint a legutolsó szívtelen r*hadék vagyok akit ismer,és hogy képzelem,hogy egy évig szórakozig vele ésatöbbi.

Dehát egy szóval se udvaroltam neki!Sose tettem utalásokat,nem nyomultam,csakis barátként gondoltam rá.

Másodjára kb. ugyanez történt,csak egy másik lánnyal.Ő szerencsétlennek nevezett,mert szerinte "nem mertem neki bevallani az érzéseimet

."

Honnan vette,hogy érzek valamit?

És most harmadszorra is kezd ugyanez kialakulni..

Nem értem.Túl nyomulós lennék így is? Vagy túl kedves vagyok? Hogyan értessem meg,hogy csak barát akarok lenni,úgy hogy ne értsék félre?

(nem homi vagyok,csak van kiszemeltem)

17/F

Bocs a regényért.