Miért gondolják azt a legtöbben hogy a boldog élet a párkapcsolattal egynelő?

Párkapcsolatban élek, de nem gondolom azt, hogy boldog életem lenne. Sokkal jobb, mint volt, de számomra több kell a boldogsághoz.

Valakinek pedig ennyi is elég, nem vagyunk egyformák.

Ez így ebben a formában nem...

Ha - genetikailag, lelkileg, szervileg - egészséges vagy, harmonikus az életed a pároddal, a szüleiddel, a gyermekeiddel, unokáiddal, akkor mindenképpen párkapcsolatban lehetsz a legboldogabb. Ez a legmagasabb fokozat, szerintem.

Ha itt valahol valamilyen összetevő hiányzik, esetleg több is, akkor próbáljuk pótolni valamivel. Vallással, pénz hajhászattal, túlzott hivatás-imádattal, vagy letargiával... Ezek csak kompromisszumos megoldások, amelyeket annyira leegyszerűsítettem, hogy önmagában akár nehezen, vagy sehogyan sem érthető. Mindenképpen a korábbi alternatíva az elfogadott.

Mindenkinek más jelenti a boldogságot van olyan akinek a család v akinek v mi szabadidős tevékenység, v akinek vmi gyűjtő szenvedély v akinek v mi élvezeti cikk pl alkohol.

Szerintem nem lehet kategorizálni senkit még nagy átlagban sem. Ha te jól elvagy szinglim fuck yeeeee tőlem egy rossz szót nem fogsz kapni az 100.

Csináld azt ami boldoggá tesz bármi is az, a piszkálódókat meg sz@rd le.