Mi volt életed leginkább filmbe illő pillanata?

ahogy összejöttem a párommal.

- nem válaszoltál, hogy milyen érzés, hogy ilyen helyes pasid van... - (nem voltunk még együtt)

- de, mosolyogtam.

- igen?

- igen.

és mosolygás és csók (nem lehet jól leírni :D)

- biztos, hogy nem csókolóztunk még, erre emlékeznék.

(barátaink biztosra állították ,hogy mi csókolóztunk egy korábbi bulin, de hát nem voltunk olyan részegek ,hogy ne emlékeztünk volna rá)

19L

Ha már ebben a témakörben van, és eddig túl sok ide illő nem jött, akkor írok egyet én..

Tavaly télen egy gyerekkori barátommal újra találkoztunk egy étteremben. Már a találkozó előtt beszéltünk párszor, és érződött, hogy több lesz mint barátság. Visszatérve az étteremre, egy kis beszélgetés meg kv után kimentünk egy tetőteraszra. Az addig beborult égen akkor egy kis résből elkezdett sütni a nap, mi pedig leültünk egy padra, aztán egyszer átölelt, magához húzott, és megcsókolt. (Életem első csókja)

Annyira nem nagy szám, de olyan kis romantikus-filmjelenet szerű volt. Na én ennyi voltam, joéjszakát!

Hát ez tulajdonképpen nem az "én pillanatom" hanem egy kislányé. Olyan suliba járok ami egyben általános és középiskola is, így azért vannak kisebbek is a suliban. Tavaly a barátnőimmel (3-an) mentünk be a wc-re, szokás szerint kinyitottam az ajtót hogy menjenek előre és közben magyaráztam a még befejezetlen sztorimat amikor ők hirtelen ledermedtek és nagyra nyitott szemmel néztek keresztül az általam kitámasztott ajtón. Abbahagytam a történetemet és megkérdeztem hogy "Mi az?" Oda fordultam a lány wc csapjai felé és a döbbenettől csak annyit mondtam hogy "Úristen...o.o" A következő kép fogadott minket: Egy kislány az ajtóban éppen a lábához hajolva a szaros fenekét törölgette a csapokkal szemben. Elengedtem az ajtót, szép lassan becsukódott majd pár másodperc múlva előtört belőlünk a nevetés. Következő szünetben visszamentünk.

Szegény lányt barátnőim azóta is szarosnak becézik...:/

17/L