Egyre rosszabbul esik, hogy semmibe vesznek a lányok. Mit tegyek?

Sosem voltam nagy Don Juan. Inkább az a típus voltam, aki nem megy bele egy kapcsolatba, amíg nincs igazi szerelem. Sose gondoltam olyanra, hogy csak azért jöjjek össze egy csajjal, mert olyan jól néz ki és csak meg akarom ... . Úgy tudtam, ez jó pont a lányoknál.

Nem vagyok nagyon a középpontban, nem úgy vagyok, hogy akivel csak találkozok a gimiben, az span vagy ismerős. Viszont aki haverom vagy ismerősöm, azzal szorosabb a kapcsolatom, nem csak "épp csak tudom, hogy ki az".

Nem tartom magam jóképűnek, voltak, akik egyet értettek velem, voltak, akik azt mondták, h*lye vagyok, hogy ezt gondolom magamról. 10-es skálán olyan 5-6 lehetek, bár így fiúszemmel nem tudom mennyire hiteles.

Amiért a kérdést kiírtam, hogy eddig nem törődtem vele különösebben, hogy nincs barátnőm, bár azért mindig rosszul esett. Viszont egyre jobban el vagyok keseredve, hogy le se s**rnak, épp, hogy szóba áll velem, mert pl oszt. társ vagy ismerős. Nem ellenszenvesek, csak az ő szemszögükből vagyok és kész, úgymond "elférek, nem zavarok sok vizet". Nem túrnak ki sehonnan, de mikor rám néznek, nem gondolják, hogy "hm, kedves is, okos is és elfogadhatóan néz ki, miért ne ismerjük meg egymást jobban", hanem csak annyi, hogy "óó, őt ismerem". Ez elég hülye példa volt, de remélem megértettétek, mit akarok kinyögni.

Olyan jól esne néha csak beszélgetni egy normális lánnyal minden hátsó szándék nélkül. Vagy egy barátnővel tölteni egy hétvégét, aki törődik velem és néz valakinek...

Normál esetben nem vagyok ilyen nyafogós f**zkalap, de nem értem, ha mindenhol olyanokat hallok vissza, hogy (nagyképűség nélkül mondom, nem teljesen értek egyet velük) "már régebben is érettebbnek tűnt a koránál, vagy milyen szép arca van, vagy pl, hogy intelligensebb a hasonló korúaknál", akkor egy lány miért nem tudja észrevenni és értékelni bennem ezeket a dolgokat? Már nagyon hiányzik egy barátnő. Mit tegyek a változásért?

18/F