Tényleg mindenki középsuliban éli át a legjobb élményeit?

Inkább azért imádkozz, hogy egy viszonylag normális osztályt fogj ki (igen, VISZONYLAG) ne azért, hogy majd ott találod meg a legjobb barátodat/barátnődet.

Nagyon ritka, ha meg van egy adott, jó osztályközösség.

A sulimban egy lélek sem lett életreszóló barátnőm. Azokat már kicsi korunk óta ismerjük, és úgy növünk fel-szerintem-

Viszont én itt ismertem meg már másfél éve a szerelmem:)

Akkor a legnagyobb a fellángolás a másik nem iránt. Akkor kezdenek kialakulni az üde felnőttes idomok. Ha olyan szerelmet találsz, akkor csodás lesz az kapcsolat, szépen át fogod élni a szerelem rejtélyeit.

De sajnos ha rosszul sül el, akkor borzasztó érzés lehet, és nehéz megemészteni a fájdalmat. Javaslom, csak akkor kezdeményezz, ha tényleg úgy gondolod, hogy a másik szeret. És várhatsz is 1-2 évet, akkor mindeni érettebb, és nagyobb a valószínűsége a boldogságnak. 19/F

Személy szerint nem a gimiben éltem meg a legszebb emlékeket. Persze azok is voltak, de rengeteg fájdalom ért a gimi időszaka alatt...

Az igaz, hogy sok "elsőt" ott élünk meg. Az első nagyobb bulik, az első szerelem, az első szex... Nekem ez tényleg így volt, de mindemellett elég sok bánatos időszakom is volt.

A gimi mindenképpen eseménydús volt, érzelmi hullámvasút, de számomra mégis az egyetem volt a legkirályabb. Lazaság, kötetlenség, és az én igazi barátaim az egyetemről származnak, ami ugye nem csoda, mert a gimiben sokan még éretlenebbek, és ezért kétszínűek, irigyek, stb..

A középsuli az egyik legrosszabb hely manapság, ahova bekerülhet az ember, ha a társaság szar. Kiközösítenek, nem tudsz beilleszkedni, akkor vagy eltűröd azt x évig, vagy lelépsz. Nekünk rohadt szar osztályunk volt, sőt kb 1 osztályt tudtam megnevezni az egész suliban, ami tényleg jó volt, az összes többi egy rakás trágya.

Főleg ha bekerülsz egy elit gimibe, ott nagyon kifognak nézni, ha nem vagy menő, és nem mászkálsz márkás cuccokban.