Miért félek beszélni a lányokkal?

A sok meghátrálás besokallt nálad és szorongásos esetet idézett elő. Muszáj lépned, ha teheted elsőként kerülj kapcsolatba közvetett módon vele: az ismerőseivel ha van rá mód, és érd el hogy felfigyeljen egy kicsit rád, pl. ha társaságban vagytok, akkor gyakran lereagálod ami mond. Társaságban azért is könnyű, mert folyvást megy a téma, és van időd gondolkodni is kicsit, hogy amit mondott arra mit kérdezhetsz, véleményezhetsz, hogy tovább fűződjön az ismerkedés. Semmiképp ne legyél letámadó, de éreztesd vele érdeklődsz. Ekkor van a legjobb esélyed.

Ha nincs mód társaságon át ismerkedned, akkor muszáj közvetlenül őt megközelítened. A kudarctól nem kell félni. Ha 10ből 1 sikerül, már megérte.

Én is így vagyok mint te, 20évesen félek a lányoktól xD, pedig nem ijesztőek;).A miértre már rájöttem, félsz hogy mit gondolnak majd rólad, félsz hogy elkönyvelnek majd valami rossznak, ez abból fakadhat hogy nem vagy kibékülve magaddal, és nincs elég önbizalmad, a megoldást még nem tudom, próbálj odamenni és beszélgetni, még ha nagyon nehéz is, győzd le a félelmeidet.

20f

Ez egyszerűen ilyen. Fogadd el, hogy ilyen vagy! Ha tudnád, hogy ki ültette el a kisördögöt, akkor jobb lenne? Most ez van, ebből lehet kiindulni.

Azt is le lehetne vezetni, hogy milyen butaság amit teszel (tényleg az), de ez sem ad erőt a cselekvéshez. Ha most megindokolom ezerféleképp, hogy miért kell odamenned, akkor odamész? Ha meg tudtad volna tenni, már odamentél volna, és túl lennél rajta, nem itt görcsölnél, nemde? De.

Ergo a kérdésed érzésre rossz. (Én érzem így...)

A helyes kérdés, hogy mi gátol téged, mit lehet ez ellen tenni, de legfőképp az, mi ad elég erőt neked, hogy mégis megtedd, amitől félsz? Ezek jobb kérdések, remélem segítenek. (Szoktak. Mármint a jó kérdések.)