Jól gondolom, hogy ez szerelem?

Csak azért teszem fel ezt a kérdést, mert szeretnék biztos lenni benne.

Na szóval, van egy osztálytársam, akivel már azóta szimpatizálok, hogy először találkoztunk (megjegyzem szeptemberben. Először jófejnek, majd jóbarátnak gondoltam rá, most viszont úgy érzem, hogy több van köztünk.

A nap 24 órájában senki másra nem gondolok, csak rá, suliba minden reggel alig várom, hogy megjöjjön, a szünetekben egyfojtában őt keresem a szememmel, és képes vagyok egész idő alatt őt nézni. Órán természetesen nem őt nézem egyfojtában, mivel mellettem ül, és elég feltűnő lenne, ráadásul a tanóra az tanóra. De ennek ellenére, még mindig csak rá gondolok. Amikor elválnak útjaink (mindketten megyünk amerre mennünk kell), vagy ha valami miatt nem láthatom, akkor úgy érzem, mintha a szívemet kitépték volna, mintha a lelkelem egy darabját vesztettem volna el, és nem marad más csak egy nagy űr, ami csak akkor töltődik be, ha újra látom.

Az utóbbi egy hétben rajta is azt vettem észre, mintha tetszenék neki. Elég sokat van velem, sokszor néz rám, és ha felé fordulok, azonnal elfordítja a fejét és egyre korábban jön be a suliba (én korán érek oda).

Arra is kíváncsi lennék, hogy mit kéne csinálnom, mert nem-igen értek ehhez a szerelem cucchoz, de ennek ellenére nagyon tetszik. =)

A válaszokat előre is köszönöm!

17/L