Miért törtek rám hirtelen ilyen fura érzések?

Sziasztok!

Nekem még sosem volt barátnőm, mert azon túl, hogy torz arcszerkezetem van( aránytalan nagy orr, elálló fülek, ijesztő pofacsontozat stb.) eléggé félénk, visszahúzódó, gátlásos gyerek vagyok (ennek rossz szülői környezet főleg az oka, szóval elcseszett gyerekkor). Szóval nem vagyok egy alfahím még távolról sem, a ronda külsőmmel együtt ezek bőven elég okok, hogy érthető módon nem kellek én egy lánynak sem, pedig próbálkoztam is már, próbálva legyőzni a félelmeimet, mégis elég csúnya dolgokat kaptam, többnyire a külsőm miatt... De nem is ez a lényeg, hanem, hogy nem rég megláttam egy párról egy fotót és valahogy hirtelen olyan nagy szomorúság tört rám. A lány pont az esetem, aranyos, bájos, túl szép, mégis ismerem valamennyire és ritka kedves, érző szívű lány, sajnos ilyen ritka manapság és hát egy fiúval van együtt és valahogy, ahogy ott láttam őket együtt, hirtelen jött ez a szörnyű, fájdalmas érzés, szinte öngyilkossági hajlam tört elő rajtam, mert hirtelen bevillant, hogy ők ott vannak egymásnak és milyen kis cuki ez a lány, nekem meg még oylan lányhoz sincs szerencsém, aki nem esetem, annyira elcseszett vagyok, hogy érthető, ha senki sem kiváncsi rám, senki sem akar tőlem semmit sem, még barátkozni sem akarnak velem a lányok, így már nem is erőltetek én semmit, próbálkozni is csak ritkán szoktam, többnyie ott is az megy, hogy nem érdeklem a lányokat eléggé. Értem én, csak rohadtul fáj már ez az egész, csak egyszer szeretném megélni legalább az életben, hogy egy lánnyal ott vagyunk egymásnak és szeressük egymást. Csak egyszer hadd érezzem, milyen a karjaimban, ölemben érezni egy aranyos, kedves, jó fej lányt!

(De jó volt kiírni, bszd ki!XD)