Úgy érzem, hogy elment mellettem a fiatal korom? Szerintetek is?

28 éves nő vagyok. Az orrom miatt gyerekkorom óta csúfoltak s mindig is kisebbségi komplexussal küzdő ember voltam emiatt. Nagyon sok bántó megjegyzés is a fülemben cseng, amit férfiak mondtak (ismerősök viccnek szánva és ismeretlenek bántásból egyaránt).2 napja műtötték meg, jelenleg kötés van rajta, itthon vagyok. Tudom, hogy óriási volt és szinte az egész arcom eltűnt mögötte. Hiába sportoltam és próbáltam csinos lenni, nem sikerült kompenzálnom a hátrányos testi adottságot. A párkapcsolataimban mindig is selejtnek éreztem magam és ez a viselkedésemre is rányomta a bélyegét.Elhatároztam, hogy megműttetem, sokáig spóroltam rá. Sok pénz, de ha belegondolok, hogy milyen fontos lett volna már korábban, akkor nem olyan nagy összeg. Bizakodom, hogy most jobb lesz, megkönnyebbültem, noha nagyon fáj.De frissen műtve ez természetes. Mégis keserűséget érzek, mert már jóval korábban kellett volna. Úgy érzem, hogy megöregedtem, pedig lehetett volna ezen korábban segíteni. Csak sokáig megpróbáltam elfogadni magam. Keserű ember lettem.

Úgy érzem, hogy elment mellettem a fiatalkorom.