Egészséges nő és bipoláris személyiségzavarban küzdő férfi kapcsolatának lehet jövője?

Az a helyzet, hogy ismerkedem egy férfival, akinek nagyon úgy tünik, ilyen gondjai vannak. A periódusok váltják egymást, jó esetben kedves, viccelődő, törődő, figyelmes, vágyik a társaságomra, velem akar lenni, tervez. Aztán egyik napról a másikra szükszavú lesz, esetleg bunkó és bántó, semmi nem jó neki, mindenen problémázik, megsértődik, érdektelenséget mutat felém. Ilyenkor pár napra eltűnik, nem ír, nem keres, nem olvassa el, amit írok, bár egész nap fent van. Az első pár nap, akár egy hét teljes inaktivitással telik (én ezt azonosítom a depressziós epizódnak), aztán előkerül, nyomot hagy magaután kommentek, zenék formájában, ezek is általában depressziót, negativitást sugallnak, de néhol már megjelennek a pozitívabb, jobb kedvűbb megnyilatkozások is, ám felém még mindig érdektelen (kevert epizódhoz tudnám hasonlítani). Aztán egy idő után felbukkan, ugyanolyan minden, mint az elején, mintha mi sem történt volna. Aztán kezdődik elölről a körforgás. Hónapok óta ez megy, mindig azt hittem, ez volt az utolsó negatív hullám, mostmár minden jó lesz, de nem... Pontosan nem tudom, hogy bipoláris-e, mert a problémáiról nem hajlandó beszélni, mindig letudja egy nem lényeg, nem fontos, hagyjuk, mindegy, semmivel, és ha tovább feszegetem, csak elmérgesedik a helyzet. Viszont rendesen utánaolvastam a dolgoknak, és nagyon-nagyon gyanús.Pláne azóta, mióta egy kérdésemre így válaszolt: "Hadd ne mondjam, mit érzek" Most is egy ilyen negatív periódus van, múlthét hétfő óta nem jelentkezik, de normálisan kb. 2 hete gudtunk beszélni utoljára. Szerintetek lehet ezt így? Működhet, ha elfogadom? Vagy esetleg el fog lökni magától? Hogy éreztessem vele, hogy én itt vagyok, anélkül, hogy bármit is mondanék? Mert már az is eszembe jutott, hogy ha bipoláris, esetleg nincs is vele tisztában, vagy ép ellenkezőleg, és nagyon érzékenyen érinti, szóval csak a balhé lenne belőle, ha felhoznám bármilyen formában. Pláne úgy, hogy most nem is kommunikál. Arról, hogy segítsek neki, egyelőre nem is álmodom, hiszen nem is akar erről beszélni egyáltalán. Vagy el fog lökni magától?