Miért érzem folyton ezt?

Már 7 hónapja együtt vagyunk a barátommal, nekem ő az első kapcsolatom. Furcsán alakult köztünk ez a viszony, mivel 2012 decemberében a húgom baráti társaságában találkoztunk és ott vett észre. Egy ideig küzdött a visszautasításom után, de aztán feladta. Aztán valahogy mégis összehozott minket a sors. Ő nagyon szerelmes de én nem érzem azt amit igazi szerelemnek hívunk. A szexbe elég durva ami egyre jobban zavar, mivel én a gyengédségre vágyom. Viszont tud nagyon kedves, figyelmes és odaadó is lenni. Nemrég is olyan meglepetést adott, amit még soha nem éltem át azelőtt. Annyi közös élményt éltünk már át és tényleg jó vele, de azt az erős szerelmet nem érzem. Sokszor van h láttam hogy keresett de nem merem visszahívni, de aztán mégis megteszem mert nem tudom megállni. Mielőtt még nem ment ki külföldre dolgozni többet tudtunk találkozni de most volt hogy egy hónapig nem jött haza. Telefonon is alig beszélünk, mert drága. Tudom, hogy nagyon szeret, és hogy nagy fájdalmat okoznék neki ha elengedném. Sajnos én képtelen vagyok másoknak fájdalmat okozni, ezért nem merem megtenni, ráadásul még beszélni se merek vele őszintén a problémámról. Eléggé zárkózott, önbizalomhiányos, típus vagyok, és úgy érzem nem merem érvényesíteni az akaratomat, véleményemet, hanem elfogadom, és megcsinálom azt amit mások akarnak. Félek vele szakítani, mert nincsenek barátnőim, a családomon kívül senkim sincs. Ráadásul munkám sincs, amivel lefoglalhatnám magam. Nem akarom magam újra feleslegesnek és egyedül érezni. Annyira vágyok arra, hogy barátok vegyenek körül, hogy tartozzak valahova. Egyszerű érezni akarom milyen az, ha valaki igazán boldog.