Mániás depressziósként boldoggá tehetek bárkit is?

Én is hasonló vagyok. A legkisebb dologra ami rosszul esik úgy reagálok hogy ''nincs kedvem élni hagyjon békén mindenki''

De szerintem 2 ilyen ember jól kijön egymással mivel könnyen boldoggá tudják tenni egymást mert tudják hogy hogy érez a másik és mire lenne szüksége

Én meg egy bipoláris fiú vagyok, immár 2 éve stabil párkapcsolatban. :)

Épp egy tekintélyesen depresszív időszakban... egy tekintélyesen félresiklott élettel.

Igen, de fontos, hogy a párod is tudjon erről, és tudja mi megy végbe benned, hogy reagáljon. Az ilyen mentális cuccoknál két kulcs van, az őszinte kommunikáció és az egyenlő erőviszonyok.

Nekem is vannak lelki bajaim, a exemnek is voltak. Ez is oka annak hogy vége lett. Ha a másik se 100as, könnyen lehet, hogy egymás mellett csak felerősítitek a tüneteket.

Pl. Ha egy bipolár mellé van a másik oldalon egy jókis asperger akkor megeshet, totál átsiklik a másik egy életveszélyes időszakon, sőt rá is erősíthet a paráira.

Szóval ha pocsékul vagy, kommunikálni kell. Mondd meg mibaj, mitől szorongsz. Ne csak azt, hogy nemakarom vagy hogy nemmegyek hanem hogy milyen okból. Ha X időpontban nem vagy beszámítható, ha vannak olyan érzékeny pontok amikkel ki lehet borítani, stb. Attól hogy benyögöd, hogy egy biza bipolár, még nem biztos hogy leveszi, hogy na, most a mánia beszél belőle, és ilyenkor hagyjam rá vagy avatkozzak be. Meg kell tanítanod a párodat arra, hogy felismerje a tüneteket és hogyan kezelje őket.

Ehhez meg önismeret kell.

Emellett az sem biztos, hogy jó, ha az egyik személy a karó a "nagybeteg" mellett, mert ez egyoldalú kapcsolatot eredményez. Szóval neked is teperned kell, nem lehet mindent ráfogni arra, hogy nekem erről papírom van.