Mit tennétek a helyemben? ( többi lent )

Van egy fiú, pár évvel idősebb nálam. Még év elején tűnt fel, elsőre megtetszett. Ugyanaz az érdeklődési körünk szinte mindenben, beszélgettünk is már. Egy kicsivel alacsonyabb, mint én , de engem ez egyáltalán nem zavar(na).

Szünetekben mindig nézett, hol feltűnően, hol kevésbé. Gondoltam bejelölöm, ráírok. Ő visszajelölt, beszéltünk is egyszer-kétszer.

Soha nem beszéltünk a suliban, mindig a barátaival volt/van.

Vannak közös haverjaink is, de valahogy sosem jött, hogy élőben is beszélgessünk.

Múltkor az egyik szünetben rám nézett, majd mellém ült, de mikor jött az egyik haver, egyből felugrott és elment. A legidegesítőbb, hogy rengeteget néz. Volt már,hogy én is pont akkor néztem rá, nem vette el a tekintetét és egy jó fél percig meredtünk egymásra.

Akárhányszor megyek el mellette mindig néz. Már mosolygott is rám, én is rá.

Egyébként az egyik lány barátja utál engem, örökké ilyen lenézően néz rám, holott nem tudom mi baja van velem, mert nem ártottam neki semmit. Egyébként ő és a fiú, nagyon jól elszoktak lenni, néha már túlságosan is, pedig a lánynak barátja van. Például mikor közel ülünk egymáshoz a fiúval, közénk ül meg ilyenek. Olyan...mintha féltékeny lenne. De nem értem miért ilyen.

Az egyik fiúbarátom szerint túlságosan töketlen a gyerek,mert,hogy fél ,hogy esetleg elutasítanám,mert nem az a tipikus szívtipró, de könyörgöm...

Szerintetek mit csináljak? Nem tudom,hogy küldhetném még felé a jeleket, mikor már szerintem elég sok mindent megtettem. Mosolyogtam rá, dicsértem...

Nagyon szeretném ha normális válaszokat kapnék.:) Kérlek segítsetek nekem, mert már nagyon idegesít ez az egész helyzet.:DD

Előre is köszönöm a NORMÁLIS válaszokat.:)) - és bocsánat a hibákért -