Miért botránkozik mindenki ezen?

Én is úgy gondolom, hogy a megcsaláshoz két fél kell...sőt, három. Egy, aki okot ad rá, egy aki csábít és egy, aki belemegy.

Amikor apám megcsalta anyámat, elsősorban én sem a másik nőre haragudtam, hanem apámat gyűlöltem meg.

Ha egy ember fejét el lehet csavarni, aki kapcsolatban van, akkor az a kapcsolat amúgy sem volt erős és nem tartott volna sokáig.

A barátnőmet az évek során legalább 5-en próbálták elcsábítani mellőlem, de ő mindig velem maradt.

Ha valaki egy valóban erős kötelékkel rendelkező kapcsolatban van, akkor abból nem lehet őt kiszedni csak úgy egy harmadik félnek.

Csak az alapból gyenge kapcsolatokban van megcsalás.

Ha a nőket nézzük: azt kb. meg tudom érteni, ha egy házasságban elhanyagolt nő keres szórakozást, úgy hogy gyerekeire tekintettel a családot nem akarja szétrobbantani, ez akár teljesen korrekt is lehet, ha férjével nyílt házasságban megállapodnak.

Úgy gondolom hogy független értékesebb, önérzetes nőhöz méltatlan az olyan szeretői státusz, amiben férfihez képest akár csak egy kissé is alárendelt (ahol szexuális kiszolgálásért cserébe gondoskodást kap a férfitól), pedig ez a jellemző.

Az a baj, hogy a dolog ennél bonyolultabb. Persze, mindhárman sárosak a dologban, de azért másét elszeretni mégsem etikus. Főleg ha gyerek is van.Ott ugyanis egy család szétk.rásában veszel részt aktívan. Azért mert az illető csapodár és amúgy is félre lépne, azért még nem kell ebbe belemenni.

Szerinted normális az, ha a másé kell, főleg ha őneki te nem kellesz annyira, hogy elváljon/szakítson és újra kezdje veled?

Úgy van ez, hogy akkor lesz jó a lelki életed, ha nem teszel olyan dolgokat amivel másokat bántasz, másoknak ártasz és amit nem kell titkolnod.