Miért várnak el a nők mindent a férfiaktól, amíg ők semmit sem tesznek?

Néhány személyes tapasztalatból általános megállapítást levonni a teljes női nemre nagyon nagy butaság. Én nő vagyok, és én is kivettem a részemet az ismerkedésből, én is bókoltam, én is hívtam a páromat randira, beszéltem a jövőről, kezdeményeztem közös kiruccanást, igyekeztem - a jó ízlés határán belül - csábító lenni, stb.

23/L

én az első lépéseket mindig meghagyom a férfinak.

Legyen szó csókról, első randikról, vagy ha már együtt vagyunk az összeköltözés témáról.

De hétköznapi dolgokban kezdeményezek én is, bókolok, szexben is lépek stb.

De mint nő jobb szeretem, ha bizonyos dolgokban a férfi lép először, talán azért mert így biztosan tudom hogy akarja és nem csak ráeröltetem :)

A többi lányról nem tudok nyilatkozni (és te sem), de magamról annyit mondanék, hogy.

1: Egyszer szerelmet vallottam egy fiúnak, de nem lett belőle semmi.

2: Mivel sajnos NAGYON félénk vagyok, ezért egész egyszerűen nem az, hogy nem szeretnék, hanem nem merek kezdeményezni.

És 3: Nem szeretnék kapcsolatot, úgyhogy már csak ezért sem fogok kezdeményezni, de nem is várom el senkitől sem.