Miért van az, hogy ha a közelemben van, egy társaságban vagyunk, vagy csak ketten vagyunk, akkor nem tudok beszélni?

30 évesek vagyunk. Nekem már évek óta nagyon tetszik, sőt, szerelmes vagyok belé, nem volt senkim azóta, amióta őt megismertem. Egy olyan nő vagyok, akinek jó dumája van, jó szövege van, vicces, dől belőlem a szó, még ha idegenekkel beszélek, akkor is, nyitott vagyok, társasági ember vagyok, sokszor a középpontban vagyok, de valamiért ha a közelemben van a férfi, vagy együtt vagyunk, leblokkolok, alig tudok megszólalni, nem jut eszembe semmi. Nem azért, mert nem lenne semmi ami eszembe jutna,vagy amiről tudnánk beszélni, mert lenne, sok közös témánk van. Amikor már nincs ott a közelemben, akkor eszembe jut minden amit mondanom kellett volna a kérdéseire, a hozzászólásaira, a véleményére egy adott témáról, stb... de ott akkor amikor beszélünk leblokkolok. Persze természetesen beszélek, de nem úgy mint pl. a barátaimmal vagy egy olyan férfivel, aki nem tetszik és akit nem akarok meghódítani. Nem hiszem hogy zavarban lennék, úgy érzem laza vagyok és természetes.

Talán ennyire megfogott engem ez a férfi hogy elvarázsolódok ha vele vagyok?

Nem vagyunk együtt még sajnos.