Kérdés azoknak, akik szerint "A férfi legyen 5-10 centivel magasabb! ": A 160 centis férfiak rohadjanak meg egyedül, ha nem találnak 150-155 centis lányt?

18-as: igen, valóban átlagos inkább, írtam is amúgy hogy korábban éreztem csak ezt, már nem vagyok tini. :) De a 150-es osztálytársnők hada mellett azért a 170 már magas volt :)

Egyébként a nők nagy részénél szerintem nem egy tudatos gondolat ez a törékeny nőnek szeretném magam érezni-dolog. Ez bennünk van, a többségünkben, és szerintem senki sem hibáztatható érte. Az ugyan lehet hogy könnyen beszélek, mert 170 centihez 48 kilósan egy alacsonyabb férfi mellett is simán lehetek "törékeny nő" mivel a vékony alkatom kompenzál. De szerintem nem illik, és értelmetlen azokat a nőket bántani ezzel akik már jobban túlnőttek az átlagon. Én igenis megértem az olyan 175-180 körüli ismerős lányokat akik szeretnének legalább egymagas barátot, de van 190 centis barátnőm is aki meg már egyáltalán nem veszi számításba, volt két barátja eddig, egyikük 173 volt, a másik kb. velem egymagas, és akivel most alakul neki, ő sem üti meg a 180at. A szerelem, ha spontán jön, hogy az ember valamilyen életbeli szituációban megismeri a másikat, aki szimpatikus lesz, és létrejön az a bizonyos "szikra" akkor egyszerűen nem válogat. A társkeresőzést kár ehhez hasonlítani, sajnos ilyen szempontból az tényleg olyan mint a húspiac, mindenki válogat, mert egyszerűen nem elég az inger, nem szemtől szemben történik, és úgy gondolom emiatt sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak ezek a külső dolgok, amik egy valós helyzetben elkeverednek egymással és inkább egy összképet kapunk a másikról. Mint ahogy én is megtanultam a középiskola alatt, hogy nem azért nincs fiúm mert túl magas vagyok az osztályban, a suliban stb. (hanem mert félénk vagyok és ez már nem ide tartozik), úgy az alacsony férfiaknak is muszáj rájönniük hogy a magasságnál bődületesen nagyobb hátrány az, ahogy viselkednek és megnyilvánulnak, mivel egy kisebbségi komplexusos, görcsös embernek egyszerűen pocsék a kisugárzása. Ha kemények a szavaim, elnézést, de mindezt a saját káromon fájdalmasan tanultam meg én magam is, és úgy érzem azzal már jót teszek, ha akár egy ember is elgondolkodik rajta. (és ez amúgy kemény próbatétel, szóval nem bírálom aki feladja, mert való igaz hogy MINDIG könnyebb az ilyen-olyan körülményeket hibáztatni és az út hosszú, én is csak az elején tartok, de őszintén: megéri az egyetlen életeteket eköré a felnagyított problematika köré felfűzni?)

16-os voltam

"Egyébként a nők nagy részénél szerintem nem egy tudatos gondolat ez a törékeny nőnek szeretném magam érezni-dolog"

Ez min változtat? Ahogy korábban írtam, mintha egy hangyafsznyival tulléptunk volna már a 21 században az ösztönök szintjén (a nők legalábbis azt terjesztik magukról lsd feminizmus) Már nem kell a mammutot, meg a kardfogút levadászni (lsd szintén előző példáim)

Persze, én értem, sőt tudom, hogy francokat léptünk túl, euért magyarázom a srácooknak ezeket, hol szarkasztisan, hol leiró jellegel, hogy ezt jobb ha elfogadják, a nők ilyenek maradnak, hiába a pedagógia, meg pszichologia diploma.

Varacskos Vadmalac:

Az lehet, hogy ezek a nők felszínesek, előítéletesek, de ha normális csajt akarsz, miért velük foglalkozol? Ja, mert a normális nők meg a kisebbségi komplexusodat nem szeretik?