Ti mit tennétek ebben a helyzetben? Bármi épeszű lépés lehetséges?

A sztori elég hosszú, de megpróbálom rövidre fogni. Mindketten a húszas éveink eleje-közepe felé járunk, én a nő, ő a férfi.

Középiskolában mondhatni a legjobb barátok voltunk, mindketten kicsit elvontak, kilógtunk a sorból és másképp is gondolkoztunk, ezért is találtuk meg egymást olyan hamar. Mindketten éreztünk egymás iránt valamit, amit valószínűleg gyerekszerelemnek is csak túlzással lehet nevezni, de akkor elég mélynek éreztük, ennek ellenére sosem jöttünk össze, nem is erőltettük a témát, maradtunk barátok.

Később elmondta nekem, hogy aszexuális, ebből sem csináltuk nagy ügyet, már csak azért sem, mert ő is úgy gondolta, hogy sosem lehet tudni, esetleg még változhat.

Elvégeztük a középiskolát, úgy alakult, hogy nagyon messze kerültünk egymástól, én időszakosan külföldön tanultam, megszakadt a kapcsolat, de pár hónapja egy véletlen folytán, közös barátoknak köszönhetően újra találkoztunk, az egész estét végigbeszélgettünk, és egyikünk érzései sem változtak, sőt. Az egyetlen akadály (most jön a lényeg), hogy változatlanul aszexuális.

Van olyan, akinek aszexuális a párja, de ő maga nem az? Ki lehet bírni?

Azt hiszem, vele szeretnék maradni, de nem tudom, kibírnám-e testi kapcsolat nélkül. Volt már párkapcsolatom, de senki iránt nem éreztem úgy, ahogy iránta, ezért tényleg nem tudom, mi lenne a helyes lépés (főleg úgy, hogy elmondta, ő is ugyanígy érez).

Érdemes megpróbálni, működik-e, vagy reménytelen, és belekezdeni sem érdemes?