30 feletti nők: mit tanultatok az elmúlt 10 évből férfiakkal kapcsolatosan ismerkedéskor, kapcsolatban? Mit nem csináltok már meg férfiaknak (hiába)?

Néhány dolog azok közül, amiket megtanultam:

Nem biztos, hogy garancia egy jó kapcsolathoz csak annyi, hogy a másik (meg az egyik is) alapból jó ember.

Nem biztos, hogy aki elsőre kedvesnek, szerénynek, odaadónak mutatja magát, valójában olyan is, tehát csak óvatosan a feltétlen bizalommal, ehhez idő kell!

A szerelem nem győz le mindent, az élet nehézségei igenis komolyan rá tudják nyomni a bélyegét egy kapcsolatra.

A párunk nem a hasonmásunk, nem biztos, hogy kell kínosan és kényszeresen ügyelni arra, hogy pont azt nyújtsuk, amit ő nekünk, ha ezzel csak megjátsszuk magunkat. Lehet, pont ő pont arra vágyik, amit mi ösztönösen tudunk neki nyújtani. (Másképp amúgy is lőttek az egésznek).

Az ismerkedésnek időt kell adni, ne zúdítsuk egyből a másikra az egész életünket, lelki problémáinkat, mielőtt egyáltalán tudnánk, hogy kialakul-e valami (ez férfiakra és nőkre is vonatkozik).

Az élet nehézségein sokszor átsegít az empátia, a hasonló humorérzék, nem szabad elhanyagolni a jelentőségét.

A számunkra legfontosabb dolgokban legyen hasonló az értékrend, vagy legalább tudjuk valóban tisztelni és elfogadni a másikét.

Nincs tartós párkapcsolat, ha nincs meg a kitartás a másik mellett az igazán hosszan tartó nehéz helyzetekben.

Gyerek kérdésben nincs igazi kompromisszum!

Amit nem tennék meg többet, bár fiatalabb koromban előfordult:

Nem hagynám, hogy lerombolja az önértékelésemet, hogy teljes mértékben az irányítása alá vonjon, hogy kevesebbnek tartson magánál, hogy ne tartsa tiszteletben az egyéniségemet.

37/N

Ha vki nyomrékoskodik, hogy veled akar-e lenni és hogy akar veled lenni.

Sokszor jött a festés, hogy így meg úgy, de az igazság az, hogy aki veled akár lenni, az veled van, ha kell, az egész világ ellenében.

Illetve soha nem tűrném már el, hogy vki úgy szeret, h az nekem nem jó

Első a vonzalom, ha ez megvan jöhet a belső, szerintem ez az alapja az igazán jó tartós kapcsolatnak.

Ne a szavaknak higgy, hanem a tetteknek.

Ha lehet úgy kell kapcsolatot kezdeni, hogy nincs az emberen semmilyen nyomás, anyagi, családi, stb. Fontos, hogy a másikon se legyen, mert akkor akaratunk ellenére is kihasználhatjuk egymást.

Párkapcsolatra és boldogságra nincs garancia: bárki bármikor meggondolhatja magát, vagy elmúlik a szerelem. Erre is fel kell készülni.

nagyon jó és fontos dolgokat írtok!

én férfiként csak annyit tennék hozzá, hogy a kommunikáció nagyon fontos. nem feltétlenül mindig csak szavakkal lehet/kell kommunikálni egymással, de sok esetben a férfiakkal könnyebb egyértelmű szavakkal kommunikálni, mint célzásokkal, gesztusokkal rávezetni minket dolgokra - van amikor az indirekt rávezetés működik jobban, de van amikor egyértelműen kell velünk beszélni és érdemes néha azt is tisztázni, hogy ki hogyan érti azt, amit épp mond. sok problémát meg lehet oldani át és kibeszéléssel - persze csak ha mindkét fél partner ebben.

ha nincs meg, vagy nem működik a problémák megbeszélése, vagy ez tartósan sem eredményez változást, akkor nem érdemes sokáig vergődni egy rossz kapcsolatban. van, hogy a problémák megbeszélése sem jelent megoldást, mert csak igérgetés, vagy mentegetőzés és kifogások lesznek belőle változás helyett.

36F