Csak én gondolom úgy, hogy egy párkapcsolatban akármelyik félnek segítenie kell a másikat, ha megtámadják őt?

Az esetek többségében jobban teszed, ha nem harcolsz, hanem nyugodt maradsz és átadod, amit akarnak, hidd el.

Bármilyen tárgy is az, lesz másik.

Ha elkezdesz hadakozni, azt csak akkor tedd, ha mégis nyered biztosan.

Én egyszer kerültem olyan helyzetbe, hogy hárman támadtak meg az utcán és kis dulakodás, majd kb. 20m menekülés után szembefordultam velük és matatni kezdtem a táskámban, amire azt hitték, hogy pisztolyom van. Az egyikük menekülés közben lefejelt egy kukát is, úgy vonszolták el a többiek...

Nem, én is így látom, bár nem a "kell" szót érzem megfelelőnek. Egyszerűen csak nem tudom elképzelni, hogy ne próbáljak meg tenni valamit (nőként), ha a párom veszélyben lenne. Függetlenül attól, hogy mennyi az esélye annak, hogy sikerrel járok.

Persze mivel élesben még nem történt hasonló velem, nem tudom, mi lenne a reakcióm, szóval csak elméletben nyilatkozhatok. Biztos lesz itt, aki kevésbé gondolkodik idealistán, mint én, és majd megmagyarázza, miért jobb a nőnek "kussban maradnia". Én egyelőre úgy gondolom, hogy amennyiben szeretem a páromat, alap, hogy nem hagyom magára.