Járnátok roma származású fiúval/ lánnyal? Őszintén.

Nem, attól függetlenül, hogy én azt vallom, hogy nem a cigányokkal van a baj, hanem azzal a szegénységben felnövő réteggel, aminek sajnos a cigányok nagy része a tagja.

Én a kezüket sem tudnám jó szívvel megfogni, egyszerűen taszítanak mint férfi, de például én ugyanígy vagyok a feketékkel is.

Nem, a vér nem válik vízzé.

Hidd el, lehet olyan szituációba kerülni, hogy megmutassák a lappangó viselkedési formájukat.

Első voltam, nekem is volt régen félcigány barátom. Megmutatkozott, ne tudd meg, mekkora igénytelenségben élt, a szobájába nem lehetett bemenni konkrétan, a nagy íróasztalát ellepte a szemét, a taknyos zsepik, a csetreszek. Soha, de tényleg soha nem segített semmit a szüleinek, 24 éves koráig nem ment el dolgozni, de nem is tanult már.

Az apja magyar volt, ő végezte a házimunka nagy részét egyedül, nekem azt is mondta, hogy a helyemben be sem menne a srác szobájába, amíg ki nem takarítja, mondjuk a felém irányuló tiszteletből, ha másért nem, ellenben a cigány anyja ezen jót röhögött, hogy takarítsam ki neki én, ha annyira zavar.

Szóval nem!

Két, legjobb barátom roma. Életem is rájuk bíznám, sőt volt is olyan helyzet.

Ők, búcsúzáskor, mindig figyelmeztetnek, romával még tévedésből sem álljak szóba. Bízok bennük, tehát a válaszom, NEM.

Nő vagyok, és igen. Egy értelmes, normális, kedves cigány férfivel simán, ha a kulturális különbségeket le tudjuk győzni.

Sajnos kevés ilyennel találkozom, a környezetemben élő pár család inkább a balhéiról ismert, mint az intellektusukról.