Én fújom fel a dolgot, vagy tényleg szemét dolog volt a legjobb barátnőmtől, hogy titokban randizott az exemmel?

Sztem ez azert nem vilagdrama, szakitottak, nem voltak osszejovoben, semmi tabu nincs benne. En is lefekudtem a legjobb baratnom exevel (20 eves baratsag) de en azonnal el is mondtam neki aznap. Ez volt kb 10 eve es azota is ha szoba jon, csak rohogunk rajta:-)))

Lepontozas nem kulonsebben erdekel igy 30 evesen:-))))

"Én fújom fel a dolgot"

"A legjobb barátnőmről kiderült, hogy a hátam mögött, titokban randizni ment az exbarátommal, akivel 2 hónapja mentünk szét, én pedig rájöttem.

A legjobb barátnőmmel nagyon bensőséges és őszinte kapcsolatunk volt, mindent megosztottam vele és ő is velem. Ezáltal végigkísérte az utat, amikor összejöttem a barátommal, a kapcsolatunk idejét és az elég keserves szakításunkat is. Minden gondolatomat tudta a fiúval kapcsolatba, pontosan tudja, hogy milyen is ő, nagyon sok tanácsot adott a nehezebb időszakainkban. Többek között ő segített rájönnöm arra, hogy már nem voltam boldog a párkapcsolatomban és ő segített szakítanom is. Elég rosszul érintett a párkapcsolatom vége,nehéz volt megtenni a lépést, de ott voltak a barátaim, többek között ez a lány is akik segíteni tudtak egy picit rajta.

4 éve ismerem a lányt, teljesen elnyerte ez idő alatt a bizalmam. 2 hónappal a szakítás után is elég érzékenyen érint a téma, mivel elég bonyolultan végződött, amire ráadásul exbarátom még rátesz egy lapáttal, mert majdnem minden nap rámír és sajnáltatja magát, hogy rossz neki nélkülem, újrakezdené bármikor és, hogy neki nem kell más lány, mert egyik sem lesz olyan , mint én, emiatt pedig nagyon bűntudatom van, hogy fájdalmat okoztam neki(én szakítottam). Ennek ellenére, egy véletlen folytán egy közös ismerősünktől kiderült, hogy legjobb barátnőm randizni volt és egészen pontos leírást adott meg a fiúról akivel ment, nagyon hasonló volt exbarátomhoz (az ismerős nem sejtette, hogy én azzal a fiúval együtt lehettem). Először nem akartam hinni a fülemnek, jót mosolyogtam a gondolaton, miszerint, ő legjobb barátnőm, nem tenne velem ilyet. Mivel elég őszintének gondoltam a kapcsolatunkat, és tudtam, hogy bármit gond nélkül, felnőttként meg tudunk beszélni, úgy gondoltam, úgy lesz rendjén, ha tisztázom a helyzetet és megkérdezem, hogy kivel volt, mielőtt kombinálni kezdenék. A legjobb barátnőm elég kétértelműen válaszolgatott, mire én egyenesen rákérdeztem ő pedig csak hebegett, habogott, végül igent mondott. Azzal védte magát, hogy mivel mindketten szinglik és ő unatkozott,úgy volt vele, jó lenne csak úgy ismerkedni, de ő nem szeretne összejönni jelenleg senkivel(egy másik barátnőmtől később megtudtam, hogy azóta szerelmes volt exbarátomba, amióta összejöttünk, csak nem szólt nekem). Mondanom sem kell, összeomlottam. A lány megkérdezte, hogy mérges vagyok e rá, amire én nem tudtam mi a helyes válasz. Hiszen az exem, semmi közöm már az életéhez, sőt én támogatnám, hogy legyen valakije, hogy tovább tudjon lépni, viszont a másik oldalról teljesen átverve éreztem magam, a barátnőm miatt, aki elméletben végig mellettem állt és ismerte, hogy milyen is a fiú és mi miatt szakítottunk. Facebookon beszéltünk, ahol elviccelte az egész helyzetet, próbálta oldani a feszültséget, de én teljesen megsemmisültem. Végül azt mondtam, nem haragszom, viszont nem voltam vele teljesen őszinte. Úgy érzem sosem fogok tudni rá ugyan olyan szemmel nézni, mint azelőtt, és nem tudok benne innentől kezdve megbízni. Fogalmam sincs, mióta tarthat ez közöttük, vagy, hogy ki kezdte és ez mégjobban elkeserít. Ha odaállt volna elém a lány és közölte volna velem, hogy mi a helyzet, egy szavam nem lett volna, sőt még örültem is volna, mert mindketten jó emberek, de így, hogy titokban a hátam mögött és, hogy én jöttem rá...

Szerintetek meg kéne bocsájtanom a barátnőmnek, vagy tényleg gerinctelen volt tőle és inkább távolodjak el tőle teljesen?"

MI EZ A REGÉÉÉNY??? :D

El nem olvasom, de ez nem kicsit van felfújva, embeeer!!! :D