Akinek ne volt párkapcsoalata annak nem is kell "felnőnie"?

De, neked is fel kellene nőnöd, mert nem maradsz örökké gyerek, és felelősséget kell vállalnod az élet más terültein. Pl. a munkahelyeden, vagy ha a szüleid megbetegszenek. Vagy gondolod, hogy te majd a gyerekszobában nyugodtan játszol a neten, amíg anyád a másik szobában magatehetetlenül fekszik?

Az élet kegyetlen és kötsög, és nagyon gyorsan rá tud kényszeríteni, hogy fel kelljen nőnöd. Egyik haverom járt így, hasonló gondolkodású srác, mint te. Apja váratlanul elhunyt, a sok stressz és a temetés körüli teendők miatt az anyja is kikészült és agyvérzést kapott. Egyik napról a másikra lett családfenntartó, és ápoló a lebénult anyja mellett. De onnantól nem kellett azon törnie a fejét, hogy hogy fog csajozni. Mire az anyja elhunyt, és megszabadult ettől a tehertől, addigra olyan szinten lepukkant (majdnem 40 éves korára), hogy a kutyának se kell már.

Nem ott kezdődik a felnőtt élet, hogy lesz egy csajod, akivel illik különköltözni, sőt még csak nem is a költözéssel.

Első vagyok.

Még mindig ott van az, hogy anyukád már nem dolgozik, tehát valószínűleg nem egy fitt negyvenes nő, hanem idősebb.

Nem vehetsz rá mérget, hogy nem lesz ez még fordítva, és nem kell magad ellátni, meg főzni anyádra, aki nem tud két lépést se megtenni egyedül.

Azt a részét mondjuk nevetségesnek tartom, hogy tíz nő elutasított, és 24 évesen ezért te már elástad magad, mindenről lemondtál, feladtad az egészet, és inkább maradsz anyuci pici fia. A helyedben tényleg nem erőltetném a társkeresést, mert az a felnőttek játéka, te pedig erre valóban nem vagy még elég érett.

Csak az ilyen töketlenség nem egyedül a párkeresésben jelentkezik. Azért jó, hogy van anyucika, mert elpalástolja a többi hiányosságodat. Mondjuk hogy nem igazodsz ki a villanyszámlán, nem tudsz egyedül kikérni egy születési anyakönyvi kivonatot, vagy hogy átvernek a boltban.

Ezeket mind-mind anyucika megcsinálja, neked (most még) nem kell.

Viszont akkor sem élnek örökké a szüleid, és véreset fogsz vizelni, ha egyszer egyedül kell mindent megoldani. Az ilyen töketlen pasik szoktak úgy járni, hogy 40 évesen házasodnak valami anyapótlékkal, aztán 42 évesen ül az utcán, miután az alsógatyájából is kiforgatta, hogy hát ez vele hogy történhetett...

Nagyon elkeserítő látni, hogy valaki 24 évesen még arról sem rendelkezik egy elfogadható képpel, hogy mit is jelent felnőttnek lenni.

Az még szomorúbb, hogy amíg apáink ennyi idősen családfenntartók voltak és apák, addig más küzd a felnőtté válás ellen.

Ne is csodáld, ha egy nőnek nem kellesz, mert ha akar egy gyereket magának, akkor szülni fog, és nem 24 évesen örökbefogadni.

Számodra képtelen és túlzó elvárás, hogy legyél felnőtt férfi. Ez világos. De akkor ne a nőket állj neki köpködni, hogy miért akarnak férfit maguk mellé, miért nem képesek egy életképtelen kiskamasszal beérni, aki már egyedül ki tudja verni a kukiját!

Ha nem akarnál se csajt, se családot, akkor elve ahhoz a 10 (ez vicc, vagy tényleg ennyi csajnál próbálkoztál csak??) nőhöz se mész oda, elvégre eleve nem akarsz semmit.

Ez a savanyú a szőlő tipikus esete. Te is odavagy, hogy legyen barátnőd, legyen kit dugogatni, csak a felelősség és a többi nem hiányzik, ami ezzel járna. De egy jó kis nővel egy laza "csak szex" kapcsolatban simán benne lennél. Este jön, reggel megy, persze titokban, nehogy anyu kiakadjon.

Nevetséges és szánalmas vagy.

Egyébként nem kell aggódnod, egy csaj se fog kopogtatni az ajtódon, hogy elraboljuk anyukádtól, és erővel rákényszerítsen, hogy felnőjj. :)

7. Vagyok.

Az értő olvasással mióta vannak gondjaid? Azt hittem, nem az általánossal küzdesz még 24 évesen is.

A nőknek férfi kell.

Ez eddig egyszerű, nem?

Te nem akarsz felnőtt férfi lenni, de nem érted, miért nem kellesz a nőknek.

Hát jó reggelt!

Egyébként a bungee jumping jó buli, egyszer próbáld ki! Pont arról szól, hogy sokan akkor se mernek kilépni a komfortzónájukból, ha teljes biztonságban vannak. ;)

Téged nem tudlak sajnálni.

Anyád annál inkább. Szerintem ő sem úgy gondolta, mikor gyereket szült a világra, hogy te még ennyi idősen ott fogsz tartani, hogy ágyba kéred a kakaót, és főzzön neked husilevest. Normális esetben most jönne neki is pár jó év az életében, mikor szabadon élhet, kötöttségek és felelősség nélkül, mert a gyerek már kirepült, de még elég fitt, hogy élhessen kicsit saját magának.

Te ezeket az éveket elveszed tőle, és lerágod az életét, a saját kényelmed és a gyávaságod miatt. Elvárod, hogy kiszolgáljon és pátyolgasson, élete végéig. Ha te 45 évesen még otthon laksz, akkor addig. Ezzel pedig túlságosan sok terhet rósz arra a szülőre, aki már felnevelt téged. Jogilag, társadalmilag, és testileg is felnőttnek számítasz, csak agyban nem.

Iszonyatosan önző és szemét dolog, hogy ezt a terhet kérdés nélkül teszed az anyád vállára, és nem hogy segítséget nem jelentesz neki idős(ebb) korára, de még plusz munkát is adsz élete végéig.

Szerintem rögtön írj ilyen bemutatkozót a társkeresőn, hogy "önző, hisztis, akaratos kisgyerek keres olyan nőt, aki meleg kakaóval várja minden este, kiváló húslevest főz, és elviseli a férfináthát évi 360 napon át".

Ne csodálkozz, ha erre csaj se kíváncsi.