Ha annyira szerényen kell élnem, hogy egy bulizást, éttermet sem engedhetek meg magamnak; akkor, hogy lehetne valaha is barátnőm? 20/F

Úgy, hogy ne legyél ilyen!

Miért a barátnőszerzés a legfontosabb, amikor a te életed is romokban hever?

Tudom milyen ez, mert a környezetemben is van ilyen férfi.

Mondjuk ő már nem közmunkás, hanem egy gyárban dolgozik innen 200 km-re, ahol el is szállásolják őt, szóval még albérletre, lakásra sem feltétlenül kell, hogy gondja legyen. Ettől függetlenül az egész fizetése a szüleinek a számlájára megy, akiknek van elég nyugdíjuk egy normális élethez, de neeem, ők nagy lábon élnek, és lenyúlják a gyereket. Mindezt úgy, hogy amikor itthon lakott a férfi(40 év fölötti egyébként, nem 20, mint te, de változtatnod kell) semmit meg nem kapott, de mindent vele csináltattak, és undorítóan beszéltek vele.

Nem tudom, hogy a te szüleid is ennyire szemetek-e, mint akiket én ismerek, DE már az is elegendő információ, hogy elvannak azzal, hogy a kisfiuk közmunkás, és még le is nyúlják a pénzét. Ahogy értelmezem az egészet, nem az van, hogy valamennyit bele kell adnod a rezsibe, hanem az egészet, úgy ahogy van, már nyúlják is le. Ez egy szülő részéről is szégyen, ha ő nem tudott valamit elérni az életben, akkor legalább a gyerekét ne hátráltassa, hanem támogassa!

Nyilván várnod kell szeptemberig, ha akkor lesz a képzés, amire mennél. Addig viszont jelentkezhetsz gyárba, vagy boltba árufeltöltőnek illetve pénztárosnak. Sőt, betanított szellemi munkák is vannak.

Na meg mindenképpen állj a sarkadra! Segíts be otthon, végül is a szüleiddel laksz, de ne hagyd, hogy palimadárnak nézzenek és az egészet ELVEGYÉK, mert látod, mi lesz a vége!

Én látom a környezetemben...

Ezeket magadért kell megtenned, nem a barátnőszerzés érdekében. Szerintem elég nagy a baj, ha ez a helyzet.

21/L