Miért kell ezeken megsértődni? Vagy én viccelek el mindent és ez baj lehet?

LazyJones-nak igaza van, is-is. Azt, hogy kinek mi sértő, mi fáj, nem te mondod meg. De ha pasi lennél, és a csajodról írnál, mindenki azt mondaná itt, hogy a csajszi savanyú, és nincs humora.

Nem illetek össze, ennyi.

Ez nem megszokás kérdése. Úgy képzeld el, mintha a barátod vagy valaki más gyakran főzne neked olyan kaját, amit utálsz, és nem érti, miért nem szoktad meg az évek alatt.

Egyébként szerintem lehetnének jók a beszólásaid, csak úgy néz ki, hogy túl korán tálalod őket. Mindhárom esetben még a hír/események hatása alatt volt. Úgy néz ki, hogy neki más kell ahhoz, hogy feldolgozza a történteket, amit úgy neveznek, hogy együttérzés. Később lehet viccelődni, miután megvolt az érzelmi támogatás. Nem kell 70 lapát, valószínű beérné eggyel is, mondjuk azzal, hogy nem tojod le láthatóan, hogy majdnem kórházba került. Azért egy karambol elég sokkoló, ahogy az a hír is, hogy cukorbeteg lesz valaki. Nem a műkörme törött le, remélem érted.

Azt kérdezed, önző vagy-e? Egy kicsit igen. Lehetnél tudatosabb az ilyen dolgokban. Amikor őt érik sokkhatások, megterhelő dolgok, nem pont az ő dolga lenne még abban is hozzád alkalmazkodni, hogy hogyan reagáljon.

Ez nem önzőség, zsimplán érzéketlen bunkó vagy.

Neked hogy esne, ha beléd rohannának és a párod látványosan szarná le, hogy mi van veled, inkább nekiállna "poénkodni"? Vagy nálad diagnosztizálnának bármilyen betegséget, és a kedvesed egy odamondással elintézné?

Mostohaanyám ilyen tajparaszt, akinek mindenre van valami rosszmájú beszólása, mert amit te csinálsz a már bőven nem a poén-szint, és tedd össze a két kezed, amiért a páro még veled van.

Ilyen rosszindulatú embert 10/9 elvet magától.