Itt gykn miért törvényszerű felfogás az, hogy megkell élni több párkapcsolatot és sokat kell csalódni?

Szerintem nem lehet csak testiséggel nagyobb élvezetet adni mint amikor a testiség mellé lélek is társul és minden más is az elvárásoknak megfelelően stimmel.

Nem hiszen, hogy létezik nő a Földön aki számomra csak a testével nagyobb örömet szerez mint akivel lélekben is össze vagyunk nőve. És mivel én nem elégszem meg a kevéssel így csak olyanra vagyok hajlandó ahol minden megvan egyszerre.

Lehet, hogy jól néz ki, lehet, hogy jól csinálja, de ha a menetek után képes vagyok felöltözni és hazamenni egy jó élménnyel akkor az közel sem volt olyan jó élmény mintha a menetek után megkönnyezve meg tudom mondani, hogy mennyire szeretem.

Nálam ilyen dolgok játszanak ezen a téren. Sajnos baromi nehéz ehhez találni valakit, mert vannak akik tökéletesen beérik annyival amennyi nekem kevés. Sokkal könnyebb helyzetben lennék, ha megelégednék azzal amit egy partner a testével össze tud matatni.

Sokáig úgy gondoltam, hogy a nők jelentős többsége is így gondolja és nem lesz nehéz dolgom, de közben sokuk beéri annyival és amit a test tud adni. Meg is látszik ez a fiatal csajok skalpgyűjteményének méretén.

Ezért van az, hogy nálam egy nő bszhatja azt, hogy mennyire tökéletesen néz ki és milyen skilleket gyűjtött be az évek során. Emellé még kell néhány dolog, hogy én jól érezzem vele magam.

Irigylem azért azokat akiknek ez könnyebben megy, mert kevesebb erőfeszítéssel is elérik azt a boldogságot amiért nekem akár évekig várnom, dolgoznom, keresgélnem kell. Inkább legyen bénácska vagy fantáziátlan, azon lehet változtatni gyakorlással és akár még bájos is lehet, de lélekben értem legyen és én is érte. Ne csak a test kelljen neki, az manapság már nagyon olcsó.

Mert sok a kapcsolatfüggő ideggyenge kismókus, hiába beszél nekik az ember, hogy a párkapcsolat egy baromi deficites, fölösleges dolog, és csak veszteséget fog termelni, őket ez nem érdekli. Aztán majd valahol félmillió elutasítás után ködlik fel bennük, hogy jé, annak a hülyegyereknek akit lepontoztunk anno, igaza volt...

Az okos az más kárán tanul, az ostoba a saját kárán se.