Igaz, hogy a barátságból születnek a legszebb szerelmek?

Voltam én is így kb. 10 éve. 4 évig voltunk barátok, utána 2,5 év együtt, abból majdnem 2 évig együtt is éltünk. Sajnos nagyon csúnya vége lett, azóta nem is kerestük egymás, nem tudok felőle semmit. Onnantól kezdve nem hiszek a nő-férfi barátságban.

30/f

Mi barátokból lettünk egy pár. Természetesen ez a jövőre vonatkozólag nem garantál semmit, azért folyamatosan teszünk, hogy jó kapcsolatunk legyen és olyan is maradjon :)

Az viszont hatalmas pozitívum, hogy már az első héten közelebb álltunk egymáshoz, mint sokan 1-2 év után :D Már az elejétől kezdve nem volt semmi ciki, nem kellett a jobbik oldalunkat mutatni, nem kellett beavatni egymást kínos dolgokba, nem akkor vakaróztunk, hogy mit adjunk első szülinapi ajándékba, vajon mit szerethet a másik, stb. Plusz azóta is legjobb barátok vagyunk, mindent meg tudunk beszélni, és nincs kínos téma köztünk. Plusz szeretjük is egymást, nem csak szerelmesek vagyunk.

Szóval nem garancia semmire, nem szabad akkor hátradőlni hogy a mi kapcsolatunk aztán tökéletes, akkor semmit se kell tennünk egymásért... viszont - főleg az elején - hatalmas előny szerintem.

Négy dolog kell egy kapcsolat elindulásához. Az egyik ezek közül a 'hasonló legyen mint mi' (talán ez a legerősebb). Amúgy nem akarok szar dolgot írni, de egy kapcsolat nem ezen múlik. Nem összejönni nehéz, hanem megtartani a kapcsolatot. Végigmenni minden kapcsolati szakaszon, érteni, hogy mi miért történik, toleránsnak maradni akkor is amikor legszívesebben felpofoznád, merni kimondani a vágyaidat, elengedni ha menni akar (értsd, akár szakítani szeretne), hinni a másikban, hogy kötődik hozzád (és nem kikövetelni), stb stb...

Modern társadalmunk idilli képe az, hogy minden kapcsolatnak így kell indulnia. A valóság viszont az, hogy megfelelő párt egy kapcsolatra (ami az ideálunkra hasonlít) könnyű találni. Mivel embertípusból sincs sok (8-9, ahogy nézzük) így 10-ből jó esetben 1 ember fixen megfelelő nekünk. Ahogy az életünk folyamán is képesek lennénk 4-5 emberrel is élethosszi kapcsolatot kialakítani... (őbelőlük lesznek a nagy szakítások)

Volt nekem is amúgy 21 éves koromban ilyen kapcsolatom, de aztán semmi sem lett belőle mert elcsesztem.

A baráti körömön keresztül ismertem meg a férjemet. Amikor először találkoztunk, azonnal megtetszett, de jó pár hónapig csak barátok maradtunk. Kirándulni jártunk, sokat beszélgettünk.

Azután egy ismerős pasi elkezdett telefonon zaklatni és a baráti körünk összedugta a fejét és megbeszélték hogy a férjem lesz az álpárom hogy le tudjam koptatni a pasit. Egy hétig minden nap átjött hozzánk és egymásba szerettünk.

Ez pontosan 21 éve és 10 napja volt :)

A mai napig szeretem, az életemet adnám érte. Két gyerekünk született, akiket imádunk és boldogok vagyunk. Mindent meg tudunk beszélni egymással. Tisztel és becsül, soha nem szólt le, pedig néha én is tudom hozni a szőke nő típust. Mindenben támogat.

Bármit elmondhatok neki, nincsenek titkaink egymás előtt. Megbízunk egymásban 100%-osan. Mi is vitatkozunk, de soha nem fajult veszekedéssé, még nem hallottam soha kiabálni. Ha valami problémánk van, közösen leülünk és átgondoljuk, megbeszéljük hogyan oldjuk meg. Összetartunk és összezárunk.