Épelméjű vajon az ilyen pasi?

Mindig olyan lányokat választ ki kapcsolatra, akiket valamilyen okból elesettnek talál (családi gondok, anyagi gondok, lelki gondok). Eleinte nagyon rendes a kiszemelttel, lehozná a csillagokat, közben fokozatosan kezdi elszakítani a környezetétől, a hozzá közelállóktól. Hangolja mindenki ellen, elméleteket gyárt, féltékenykedik, mikor melyik.

Aztán elkezdi leépíteni az illető önbizalmát. Először csak apránként, pl "hagyjál, fáradt vagyok" majd "nem vagyok rád kíváncsi" végül "azt szeretném, ha meghalnál, nem veszed észre, hogy téged mindenki gyűlöl?!" Ezt követően fizikai kontaktus kerülése, megalázó megjegyzések, gesztusok.

Megtörtént sajnos velem is, két hét után úgy éreztem, menekülnöm kell, mert már olyan depressziós voltam, hogy elhittem, engem tényleg mindenki utál. Szerencséme nem sikerült elszakítania mindenkitől, néhány hozzám közelállónak sikerült felnyitni a szemem, hogy a hiba nem bennem van.

A legjobban az fájt, hogy nem tudtam eligazodni az érzelmein, az egyik percben végtelenül romantikus volt, a másikban meg elhajtott a fenébe bármilyen ok nélkül, ilyen indokokkal, hogy "unlak", "rád nem tudok felizgulni", illetve ami a legrosszabbul esett "annyit sem érsz, hogy gyűlöljelek egyáltalán. Simán csak unlak. Végtelenül közömbös vagy, azt sem bánnám, ha elmennél innen" ezt úgy az éjszaka közepén.

Én viszonylag hamar szakítottam vele, mert nem bírtam ezt lelkileg. Viszont az exe 2 évig tepert nála, csak hogy a pasi újra járjon vele, miközben az meg olyanokat mondott róla nekem, hogy a velejéig gyűlöli, és sosem akarja látni (amíg jártunk), majd azt, hogy visszament hozzá (amikor szakítottam vele).

A durva az egészben, hogy teljesen átlagos, hétköznapi külsejű, normális családi hátterű (jó, elvált szülők, de ez manapság már kb "normális"), dolgozó, diplomás fiatal srácról (22) van szó

Valami baj van vele, vagy miért ilyen?

Már gondoltam arra is, hogy esetleg elmebajos (nárcizmus, pszichopátia), de ahhoz túl jól kontrolálja magát