Lenéznél egy férfit, ha megtudnád hogy 25 évesen még semmit se ért el?

1-es. :-DDD Én pont ma főztem ezt.

Amúgy nem, nem szokásom lenézni senkit ilyesmiért

#5

Azért, mert alapból, itt a gyakorin, erre az "igenen" kívül, más választ úgy sem hinnének el, vagy fogadnának el.

Tesz érte, hogy elérjen valamit?

-> Igen: akkor nem nézem le, jó munkához idő kell.

-> Nem: Nem azt mondom, hogy lenézem, mert simán csak nem érdekel, de biztosan nem állnék vele össze. Aki még csak nem is próbálkozik, annak igénye sincs rá, hogy jobb legyen neki, csak jól esik panaszkodni.

22/N

Sosincs késő. Mindig el lehet kezdeni tanulni, spórolni, új életet kezdeni. Persze az idő előre haladtával egyre nehezebb, de sosem lehetetlen.

27 vagyok, én sem állok sokkal jobban. De nem albérletben vagyok, és szerencsére a munkámat szeretem, és a fizetésem sem a legrosszabb. Még rengeteg célom van, amit szeretnék elérni.

De tudom, hogy bármikor bármi el is veszíthető. Pozíció, pénz, tárgyak, emberek, egészség. Csak a tudás nem.

Nem nézek le senkit, mert mindenkinek a saját életével kell megküzdenie. Ha lenne lakásod és kétszer annyit keresnél mi lenne? Találnál más problémákat.

Amikor elkezdtem dolgozni (érettségim volt +1 szakmám, meg 2 fél szakmám - sajnos akkoriban más volt a fontos) barátnőmmel költöztünk össze, és tényleg szinte semmink nem volt. Örültünk, amikor megvettük az első saját ágyunk, az első saját tévénk, az első mosógépet stb. Aztán egyre több mindenünk lett, egyre többet jártunk ide-oda stb. Persze a lakás a legnehezebb dolog. Kocsim nem volt, nem is akartam. Most sem, pedig lenne rá pénzem. Akinek nem tetszik így az életem, annak nem kell részt vennie benne. És mégsem néztek le. A barátnőm meg úgy szeretett. Idővel egyre több mindent meg tudtam neki venni, aztán idővel úgy alakult, hogy különváltak az útjaink (7 év után).

A tanulság, hogy aki szeret, az úgy szeret ahogy vagy. Ha valaki azért szeret, amid van, az nem szeret. Rá kár időt pazarolni.

Persze azóta tapasztaltam túlzott igényeket, én csak nevettem. Sokakat idegesít, engem nem érdekel. Nem az én célcsoportom. Nekem más élet kell, mint nekik. Nekik meg más, mint nekem.

De megismertem olyan lányokat is, akiknek nem számít mid van, csak magad a lényed. Ott más oka volt, hogy nem úgy alakult. De láttam más kapcsolatokban is, hogy nem számít mid van. Persze könnyebbnek látszik, ha van sok mindened, csak a sok minden hamis embereket vonz köréd. Ha boldogabb lennél attól, akkor kívánj dolgokat. És dolgokért megvásárolható embereket.

Ma azért egy önálló életet fiatal felnőttként nem titulálnék semminek. Bár ez alap kellene, h legyen; mégis sokan inkább maradnak otthon és vagy osztják az észt vagy siránkoznak.

Ha teszel érte es tényleg teszel érte, h jobb legyen; az már sztem egy jó irány.