Mennyire normális?

Normális egyik jelentése elfogadott, általános, attól nem jelentősen eltérő.

Amit a kérdező ír az nem általános és attól jelentősen eltér.

Ezt szerintem tudta a kérdező is.

Sok forgató könyv létezik erre a felállásra. Meg függ ki mennyire érintett.

Pl. szülőként biztos félteném a lányom, mert benn van a pakliban, hogy a fiú csak kihasználja.

Meg manapság már sokszor nincs akkora különbség 10 év alatt mentalitásba. Szóval így akár működhet is közöttük.

(legalábbis én az Y generációgoz tartozom és semmivel sem érzem magam bölcsebbnek vagy talpraesetebbnek egy 19 évesnél.)

Úgyhogy ha ez egy őszinte kapcsolat, ami szerelmen alapul akkor normális. Ha pl. a férfi csak a lány naivitását használja ki akkor meg nem az.

Felnőtt fejjel azt mondom, hogy gond van a sráccal, ha egy ennyire kislány kell neki. Meg amúgy is, törvény engedi vagy sem, igenis gyerekről van szó.

Viszont visszagondolva... 16 évesen cseppet se volt az ilyesmi zavaró nekünk se. Nekem ugyan nem volt pasim, de volt barátnőm, aki 28 éves sráccal kavart. Igaz, kicsit éretlenke volt a srác érzelmileg is, meg azért tudtuk, hogy ejnye, mert ahol felnőttek is voltak, 21-nek volt bemutatva... de a kapcsolatuk működött, amennyire egy kamasz kapcsolatnak működnie kell.

Nyilván nem volt örök életű a dolog, de ez valahogy sejthető is. :)

Őszintén, lány szemszögéből érthető, huszonévesen mindenki kortalan, felnőtt a srác de még annyira mégse, hogy ciki legyen, szóval érett pasi felfigyelt rám, húha, igazi nő vagyok.

Na de a srác szemszögéből? Nem ciki, hogy csupa kislánnyal van körbevéve? A haverok előtt nem ciki, hogy kislányt szeret?

Ezt a részét akkoriban se értettem, felnőtt fejjel meg pláne. :)