Önmagatokkal, külsőtökkel elégedetlen férfiak és nők! Reményt ad nektek ez a poszt?

Nem ad reményt, mert tudom, hogy erre én is képes vagyok, csak kellő kitartás kell hozzá.

Én nem ezektől kapok erőre, hanem a visszajelzésekből, amikor a párom vagy anyukám megdicsér, hogy mennyit fogytam. Olyankor kimegyek egyet futni örömömben. :D

Jó képek! =)

Én is közel mínusz 20kg-ban vagyok a fél évvel ezelőtti alakomhoz képest (120 felett voltam jóval és most 103 környékén vagyok) és járok lelkesen kondizni, nem akarom abbahagyni, most az izomnövelés a cél, csak ugye az nehezebb naturális módon (nem, nem fogom szúrni magamat, ha évekbe telik majd a progressz, akkor sem!)

Szerencsére nem vagyok elégedetlen a külsőmmel, leszámítva, hogy nem vagyok magas, ott viszont az ilyen before and after átalakulás nem játszik. :D

De igazából nem is zavar.

Annak, aki azert néz ki rosszul, mert elhanyagolja magát, annak talán. Vékony vagyok, a testalkatom genetikailag katasztrófa, hiába dolgozom rajta (nagy fenék, 0 mell, széles csípőcsont, aránytalanul vékony derék, VASTAG BOKA😭), az arcom undorító, pedig a bőrömmel nincs gond, és nincsenek kirívó adottságaim, semmi nem túl nagy vagy túl kicsi az arcomon. Aszimmetrikus mondjuk, de azt nem szokták észrevenni az emberek, na meg mindenki arca aszimmetrikus valamennyire. Valamiért mégis siralmasan gusztustalan a fejem is. Sminkelek, műszempillám van, tényleg nagyon nagyon nagyon igyekszem, ötször annyit foglalkozok magammal, mint a legdekoratívabb, mindig tiptop ismerőseim, mégis naponta támadnak öngyilkossági gondolataim a kinézetem miatt. Ha valaki megkérdezi, mitől vagyok ennyire ronda, nem is tudok rá válaszolni. Egyszerűen csak ijesztő az összkép.

Plasztikára nincs pénzem, de remélem, a későbbiekben lesz, első dolgom lesz egy teljes archelyreállító műtétnek alávetni magam, utána jöhet a testem...